Budapest Régiségei 7. (1900)

Nagy Géza: Az eskütéri sisak 67-83

8i területen, Galliában úgy, mint Felső-Italiában és Magyarországban ; a másik sisakforma a római birodalom határszélén a szarmatáknál és germánoknál volt elterjedve. A barbár sisakoknak egy egészen különálló s amazoknál sokkal korábbi tipusát tüntetik föl azok a kúpalakú és gombos csúcsban végződő magas bronzsisakok, melyek a régi asszír sisakokra emlékeztetnek s magyarországi, itáliai meg németországi leletekben fordulnak elő. Ilyenek: a Hajdu-Bös^örményhö^ tartozó jelemén pusztán 1858-ban bronzedényekkel, kardokkal és csákányokkal lelt sisak, mely a M. N. Múzeum tulajdona;

1 hasonló az endrödi a békésmegyei múzeumban, Gyulán, melyet a Kőrös medrében találtak és sok ideig mint «avar sisak» volt ismeretes;

2 ezekhez sorakozik az a két kúpalakú, csúcsos «etruszk» bronz-sisak, melyeket bronztárgyakkal (sarlókkal, cehekkel, lándzsákkal stb.) megtöltve a volt Nagy-Sink széken, a sárosi erdőben czigányok találtak,

3 közülük egyik az Ackner-féle gyűjteményből a nagyszebeni Bruckenthal-múzeumba, a másik pedig egy hannoveri magángyűjteménybe került; Pulszky Ferencz még egy ötödiket is említ hazánk területéről, melyet a Mátra vidékén találtak, ez szintén külföldre, a b. Brudern-gyűjteményből Angliába vándorolt.

4 Egészen hasonló sisakok fordulnak elő Németország északkeleti tartományaiban ; ilyen a beitschi (Pfordten közelében, Alsó-Lausitzban), dr. G. Klemm drezdai gyűjteményében s egy másik a Drove-gyűjteményben, aztán a selsdorfi (Dobbertin mellett, Mecklenburg) a schwerini múzeumban.

s Mindez még a bronzkori népesség hagyatékához tartozik. Világosan kitűnik ez a böszörményi (vagy zeleméri) és sárosi sisak mellékleteiből, melyekkel csupa bronztárgyat találtak, bár a mellékletek közt vannak olyan tárgyak is, pl. a böszörményi bronzedények, melyek az itáliai és kelet-alpesi Halstattkultura jellemző hagyatékai közé tartoznak, vagyis olyan időszakból valók, a mikor nyugaton a vas már ismeretes volt. Undset a sisakokat etruszk eredetűeknek tartja, Reinecke szerint

6 korábbiak, de az ő véleménye szerint is itáliaiak s 1 Hampel J. A bronzkor emlékei Magyarhonban. Budapest, 1888. I. köt. XXXIII. t. 5. sz. és Antiquités préhistorique de la Hongrie. 1870. I. fiiz. XII. t. 3. sz. 2 Hampel id. m. XXIII. t. 1. sz. es Ant. préh. XII. t. 2. sz. Vasárnapi Újság. 1876. évf. 24. sz. 5 Transsylvania. 18

j5. II. 274. Gooss Károly: Chronik der archäologischen Funde Siebenbürgens. N.-Szeben, 1876. 50. I. 4 Pulszky F. Magyarors^. Archaeologiája. I. k. 159—160. 1. 5 Lindenschmit L. Die Alterthümer uns. heidn. Vorzeit. I. köt. XI. füz. 1. tábla, 1—2. sz. — Undset Ingvald : Das erste Auftreten des Eisens in Nord-Europa. Deutsche Ausgabe von I. Mestorf. Hamburg. 1882. 194., 259. 1. XX. t, 10. — Demmin A. Die Kri&gsmaffen. 4. kiad. 291. 1. 3. sz., 294. 1. 6. és 8. sz. .,..,., 6 Dr. Hoernes Móricz: Die Urgeschichte des Menschen. 1892. 407. I, Budapest Régiségei. VII.