Budapest Régiségei 7. (1900)

Kuzsinszky Bálint: Ujabb kőemlékek az Aquincumi Muzeumban 3-66

48 egy szobron a capitoliumi múzeumban is látunk: kívül domború, befelé ho­morú fakagylók.* Az egyik keskenyebb oldallapot szőlőleveles indák fürtök­kel díszítik. A tánczoló bacchansnők kedvencz tárgyát képezték a későbbi római szobrá­szatnak is. Mint azonban az imént idézett toki emléken, a nő rendesen két kezé­ben kendőt lengetve tánczol. Nem is bacchánsnő a mi alakunk, hanem genre, melynek előképét bajos volna megjelölni. 41. Sírkő, fölül s alul csonka; magassága t;6 cm, szélessége 60 cm, vastagsága 20 cm. Az Eskütérről való, mint az előbbiek (1898). Fennmaradt a koszorúnak alul szalaggal átkötött része s a mezőt bal oldalán határoló oszlop alja. A D és M betűket a kiálló lapra vésték, mely fölül a fel­iratot szegélyezi. A betűk megőrizték a vörös festék erős nyomait. D M D(is) M(anibus).\ L. Carisio L(uci)\ fdio Pom­[ptjina] Verő Arfrjetio arm(orum)] [custodi...] Az elhunyt neve mellett olvashatjuk az atyja nevét s a városét is a tribusszal, melynek polgára volt. A cognomen a 3. sorban csak Verus lehet. L(ucius) volt az atya neve is ; mindenesetre szokatlan azonban, hogy a fiüus szó nincs rövidítve, a mi arra mutat, hogy a sírfelirat nehezen tartozhatik a régiebbek közé. Az első eset, hogy aquincumi feliraton Arretium város előfordul ; a tribusa Pomenina hibásan áll Pomptina helyett.** A 4. sor végén álló arm. kiegészítése csak arm(orum) custodi lehet s több mint valószinű, hogy L. Carisius Verus a legio II. adiutrix fegyvertári őre volt. 42. Hosszúkás négyszögű kőlap, három darabban, jobb oldala a feliratos mező egy részével csonka. Magassága 73 cm, hossza 109 cm, vastagsága 21 cm. Az Eskütérről való, mint az előbbiek (1898). Alul széles, lépcsőzetes párkánynyal van ellátva, mely átmegy a baloldali keskeny lapra. Rajta a keretbe foglalt felirat bal oldalán meztelen genius áll, feje búbján csomóba kötött hajjal, bal térdével a keretnek fogója (ansa) gya­nánt szolgáló félholdalakú paizs (pelta) alsó szarvához támaszkodva, míg bal keze a paizs középső ágát fogja alul. A paizs szarvai sasfejekben végződnek. — * Daremberg-Saglio, Dictionnaire fig. 2077. ** Kubitschek, Imperium Romanum tributim deseriptum p. 81.

Next

/
Oldalképek
Tartalom