Budapest Régiségei 7. (1900)

Kuzsinszky Bálint: Ujabb kőemlékek az Aquincumi Muzeumban 3-66

V kép helyet foglal, kagylót ábrázol s rekeszei felváltva, piros, sárga és fekete. színre voltak festve. A mellkép, melyen szintén látszanak a vörös festék nyomai, erőteljes férfiúé; szakálla s bajusza nincs, haja két sorban elrendezve övezi homlokát. Alatta a sík felületből balra menő lovas képe domborodik ki, lándzsáját jobb kezével magasan tartva, míg négyszögű paizsa vízszintes helyzetben van. Feje, nemkülönben a lóé is, letörött. Még lejebb, ugyancsak a síkból domborodva ki, a kő bal széléhez közel, álló nőt látunk, hosszú hátrafésült hajjal, a mint jobbra, két kezében valamivel megrakott tálat visz. Hosszú, lábig érő ruhája van, mely ép úgy, mint a derékon, övvel átkötött rövidebb tunicája, széles ránczokat képez. Vele szemben hasonló alak állott. A felirat keretbe volt foglalva. Olvasásában segítségemre volt Domaszewski. Ti(benus) Claudiu[s . . . . | . . .Jaedi J(ilius) A/Ycognomen,) | Tunjger (ongo) e[(ques) al(ae - - • t] I u[rma. . . ] Más támpont a kő korának meghatározására nincs, mint a felirat betűinek jellege, mely határozottan a régibb időkre, esetleg az I. századra vall, továbbá az elhunytnak magasan kidomborodó mellképe, a minőt a későbbi korban nem igen faragtak. A csonka feliratból még az elhunyt teljes neve sem tűnik ki ; a Tiberius Claudius azonban semmi kétséget nem enged az iránt, hogy római polgár volt, ki, ha a felirat kiegészítése helyes, mégis egy segédcsapatban mint lovas szolgált volna. Pedig a lovasalak a felirat fölött is ezt bizonyítja. Budapest Régiségei. VII.