Budapest Régiségei 7. (1900)

Kuzsinszky Bálint: Ujabb kőemlékek az Aquincumi Muzeumban 3-66

so ximiniana ab A Q_ M> • II IMP C ÄL S C Imp(eratori) Caes(ari) C.\ Jul(io) [Vera I V L Verő Maxi Maxi\ mino] invicto\p(io) f(elici) Aura \ no I N V I C T o g(usto) pont(ifici) \ max(imo) trib(unicia) P • F • AVG

•PONT potest(ate)\ p(atri) p(atriae) co(n)sfuli) MAX • TUB • POTEST proconsul(i)\ [et C. Jul(io) Vcro\ Map.P-OS-PRocâNSvL ximoj nobi\ lissimo Caesari] leg(io) II adet C. Jul. Vero (iutrix) p(ia) f(idelis) [Ma\ ximiniana Maximo NOBI ab] Aq(uinco)\m(ilia) p(assuum) II. LISSIMo . C£S1" LEG-n-Ä)-PFMa Mindenesetre meglepő, hogy egy császártól ugyanazon helyen két mérföldmutató kerüljön napfényre. Mégsem teljesen azonos a két felirat. Az egyiken ugyanis C. Julius Varus Maximinus egyedül szerepel, míg a másikon fiával, C. Julius Verus Maximussal együtt fordul elő. A pannóniai mérföldmutatók közül még a faddin (CIL III S. 10645), a podgajcein (Szlavónia, u. o. 6465) s a pilis-szántóin (u. o. 1 1340) találjuk Maximinust magában. Maximinus 235 márczius havában került trónra; a katonáktól kiáltatván ki Augustussá, nem szorult a senatus elismerésére s mint Caracalla és Macrinus, a hagyományos jelzőket Pius Felix proconsul trib. pot. maga adományozta magának. Mindezek a czímek előfordulnak a mérföldmutatón, mely fiát nem említi, ellenben a melyiken fia is meg van nevezve, az atya czímeihez még a consul járul. De mint a CIL III 6465 feliratból kitűnik, Maximinus már volt consul designatus, mielőtt fiát Maximust caesarrá nevezte ki. Még 235-ben kellett azonban ennek is megtörténni, mert mindkét mérföldmutatón a puszta tribunicia potestate szerepel s csak 236 január i-étől kezdve tűnik fel a trib. pot. II. A császárok nevei dativusban állván, a 2. és 3. mérföldmutatók úgy is tekinthetők, mint emlékkövek, melyeket a legio II adiutrix állított a császárok tiszteletére. Viszont Maximinus azzal tisztelte meg a légiót, hogy a Maximiniana. melléknévvel ruházta fel. Most először találkozunk vele. Ez a viszony császár és katonaság között annál inkább érthető, mert Maximinus mint testestől-lelkestől katona tudatában volt azon feladatoknak, melyeket a birodalom határvédelme reá rótt. Még 22 mérföldmutató ismeretes Pannoniából, melyek nevéhez fűződnek, az aquincum-brigetiói útról 2, az Aquincum és castra Ulcisia (Szent-Endre) közöttiről 3, a brigetio-arrabonai útról 2, a carnuntum-vindobonairól 1. A legtöbb azonban Aquincum és Sirmium között került napfényre, 14 db. Ez a vonal a Duna mentén leginkább volt ve-