Budapest Régiségei 7. (1900)

Áldásy Antal: A baseli zsinat áthelyezése Budára 99-114

io6 Felajánlja továbbá Zsigmond király a zsinat által kért gályákat és pedig a két nagyobbat és a két kisebbet olyképen, hogy azok Velenczében fölszerelve május hó elejére készen legyenek a Konstantinápolyba indulásra, hogy ott a másik kettővel együtt a görögöket elszállítsa, a másik kettő pedig mint őrhajó ott maradjon. Azonkívül késznek nyilatkozik a kivánt 300 parittyavetőt is kiállítani, s az erre szükségelt, a görögökkel kötött szerződésben stipulait költségek viselésére hajlandónak nyilatkozik. A zsinat rendelkezésére bocsátja továbbá a császár a kivánt 30,000 aranyat,* a mely összegre a görögökkel kötött szövetség értelmében a zsinatnak szüksége van, egyrészt 1^,000, másrészt io,ooo[ aranyra. Ugy ezen 15, illetve 10,000 aranyra, valamint a fentemlített hajók és fegyveresek költségeire nézve a zsinat kötelezvényét kéri, megjelölendő lévén a visszafizetési idő is. Ha azonban a zsinat feladatát megoldja, s az unió a görög egyházzal létrejőve egy általános szentföldi hadjárat hirdettetik, akkor ezen összes költségek visszafizetéséről, mely költségek 90,000 forintot felülhaladnak, Isten dicsőségére és lelki üdvéért lemond, s azt nem kivánja, lévén őneki is a legfőbb vágya a szent sir helyét meglátogatni. Reményét fejezi ki ezek után a király, hogy a görögök szivesen jövendnek a zsinatra, ha meghallják, hogy reális segélyt nyerendnek, melylyel a hitetlenek támadásaitól magukat megszabadíthatják. A mi a görög császárt illeti, Zsigmond nem kételkedik abban, hogy az örömest fog Buda városába jönni, miután azt már régebb időről ismeri, azonfelül itten birodalma helyzetéről sűrűbben hallhat hirt, és könynyebben intézkedhetik a szükséghez képest. Ehhez járul még az a nem megvetendő előny — így folytatja tovább az utasítás — hogy a görög császár Zsigmonddal tanácskozhatnék a birodalmára nézve oly szükséges segély fölött, a megindítandó keresztes hadjárat és más egyébb hasznos kérdések felől, melyeknek megoldása a legkényelmesebben e helyt történhetnék meg. Mindezekben foglaltakra nézve Zsigmond császári szavát köti le, hogy azokat betartandja, a minthogy ez utasítást saját pecsétje alatt is kiadja. Eddig az utasítás. Látjuk ebből, hogy Zsigmond hajlandónak mutatkozott a zsinat összes kívánságait teljesíteni, hogy az új zsinat Magyarország fővárosában megtartható legyen. Ehhez az utasításhoz azonban bizonyos okadatolás is volt csatolva, mely hivatva volt kifejteni, mért lenne előnyösebb Budát választani. Buda városát elsőben is ajánlaná az a körülmény, hogy a császár (Zsig* így van a szövegben, jóllehet az összegezésből 25,000 arany jön ki.