Budapest Régiségei 6. (1899)

Éber László: Néger rabszolga bronzszobrocskája az Aquincumi Muzeumban 3-17

6 művészetben az alexandriai iskola haladt a legtovább ; a Lagidák városában, a görög és egyptomi cultura keveredésének helyén, fejlődött ki teljesen a genreszerü szobrászat és ezzel kapcsolatban az ethnographiai typusok teljesen természethú ábrázolása. Alexandriában a legvégső realismus üli diadalát, a szobrászok majdnem kizárólag közvetlen környezetökből, a mindennapi életből merítik müveik tárgyait. Parasztokat, halászokat, utczai kereskedőket ábrázolnak, iszákos vén asszonyokat, komédiásokat, törpéket. Festői jellegű domborműveiken, a melyeken a térbeli környezetet olyan nagy, szinte túlhajtott gonddal, valóságos tájkép alakjában adják vissza, majd csordája mellett pihenő tehénpásztort látunk, majd vásárra menő parasztot. Az alexandriai művészet leghíresebb alkotásainak egyike egy márványszobor a conservatorok palotájában Rómában, bárányt czipelő öreg asszonyt ábrázol. Bámulatos realismussal van visszaadva az elaggott test petyhüdtsége, az arcz mély ránczai, a test fáradt tartása, az elnyűtt, szegényes ruházat. Ilyen motívumok ismétlődését látjuk életnagyságú márványszobrokban, domborműveken, de főleg apró bronz- és terracotta-szobrocskákban. Alexandria a művészi ipar terén vezérszerepet játszott. Rómában hiresek voltak az alexandriai ötvösség remekei és a kis plastika alkotásai csakhamar eljutottak a legtávolabbi provincziákba is. Az alexandriai művészet sok tekintetben emlékeztet a régi egyptomiak realista fölfogására. Az egyptomi domborműveken, falfestményeken is a legapróbb részletekig híven ábrázolvák a mindennapi élet legjelentéktelenebb epizódjai is. Egyet azonban aligha őseiktől örököltek Alexandria lakói : a gúnyt, a féktelen humort, a csapongó jókedvet. Ismeretes, hogy Caracalla császár milyen rettenetes módon állott boszút gúnyolódásukért. Jellemöknek ez a vonása művészeti alkotásaikban is nyilatkozik. Rendkívüli érzékök van a komikus hatások iránt. Hihetetlenül groteszk alakok, potrohos törpék, telhetetlen élősdiek, bohóczok, mindenféle komédiások, ezek kedvencz tárgyai a plastikának és a festészetnek. Az ethnographiai typusok ábrázolásaiban is érvényre jut egyrészt a szigorú realismus, másrészt a humor. Alexandriának igen vegyes volt a lakossága. Egyptomiak, görögök, majd rómaiak, zsidók képezték a lakosság zömét. A virágzó kereskedelmi élet a világ minden részéről vonzott ide idegeneket és mint a rabszolgakereskedés egyik góczpontja, számtalan afrikai törzs, arabok, asthiopok, pygmasusok fordultak meg piaczán. A művésznek ugyancsak volt alkalma, hogy ethnographiai tanulmányokat tegyen és tényleg, a művészetnek egyik kedvencz tárgya a különböző néger törzsek képviselőinek ábrázolása volt. Az asthiopok különben nem az alexandriai korszakban lépnek föl a görög