Budapest Régiségei 6. (1899)

Gohl Ödön: Budapest emlékérmei : 1. rész, Buda 1686-iki visszavételének emlékérmei 37-108

Í4 épült bástyákat a 3., 4., 7., 13 —19., 30—33., 57., 61., 62. és 69. sz. érmek, a vizmúnek a Duna partján elkerített területét a 7., 30—33., 48., 63. és 64. sz. érmek tüntetik föl. Az alsó városnak (viziváros) a mai Pálffy tér helyén épített éjszaki, ú. n. dunai rondellája és a mellette, a mai főútcza irányában nyiló ú. n. Kakaskapu igen sok érmen látható, (3., 7., 13—20., 2?., 30—33., 45., 58., ^9., 63., 64., 66—68. sz.), néhány érmen pedig az említett dunai rondellától a parton délfelé húzódó czölöperődítmény (7., 13 —19., 25., 30—31. sz.), vagy e helyett falak, (20., 23., =;8., 59., 66—69. sz.), az alsó városnak a mai (régi) sz. János kórházig húzódó falai ésaSzt. János tér helyén nyiló középső kapuja, (20., 23. és65. sz.), a várpalota alatt a Logody útczáig terjedő hármas bástyasor és az ú. n. Mátyás király kertje (34.— 36. sz.), az alsó város nyugati falai (34., 35., 61. és 62. sz.) látható. A gellérthegyi váracskát (Gyergyelez) a 13 —19., 34—36., ^8., 59., 64. és 69. számú érmeken, ezenkívül még egy, (csak képzeletbeli) hegyi erődöt a 26. sz., a Dunán vert és abban az időben híres szép hajóhidat a 4., 11., 12., 20., 23., 44., 52., 57—^9. és 66. sz. érmeken látjuk, az evezős és vitorlás dunai hadihajók alakját pedig a 7., 44. és 51. sz. érmeken ábrázolt képeikről ismerhetjük meg. Az ostrom néhány fontosabb mo^anatát is megörökíti néhány érem. így az éjszaki (esztergomi) sarokrondellán lőtt rés elfoglalása (júl. 27.) a 2., 3. és 46., az éjszaki várfalaknál történt nagy aknarobbanás a 30. és 31., a török várőrség kiütése a bajor ostromművek ellen a 72., a július 22-iki nagy robbanás, mely Zsigmond király palotáját 8000 mázsa lőpor felrobbanása következtében légbe röpítette, a 30., 31. és $1. sz. érmeken látható. Az ostromművek közül érmeinken láthatjuk a retek útczai császári üteget, (2., 26., 46. és 51. sz.), a brandenburgiaknak a várhegy lejtőjén, a mai Batthyányi és Toldy útczák sarkának megfelelő helyen elhelyezett ütegét (3. sz.), a várhegy éjszaki lejtőjén húzott futóárkokat, (18., 19., 30—33. sz.), a kálváriahegyi császári üteget, (7., 13 —17., 32., 33., 48., 58. és ^9. sz.), az éjszaki bástyákon lőtt rést (2., 3. és 46. sz.) a naphegyi bajor ágyútelepet, (34., 37. és 72. sz.), a Gellérthegy éjszaki lejtőjén húzott ostromárkokat (32. és 33. sz.) és az ugyanott elhelyezett ágyútelepeket (1., 11., 12., 32., 33., 48., 51., 75'. és 76. sz.). Buda mai képét a 77. sz. érem nyújtja. M A tábori élet változatos, és — mint az előtérbe helyezett részletek általában, — sokszor igen gondos ábrázolása egyebek közt a 7., 34., 35., 42. és 48. sz. érmeken fordul elő.