Budapest Régiségei 6. (1899)

Gohl Ödön: Budapest emlékérmei : 1. rész, Buda 1686-iki visszavételének emlékérmei 37-108

49 mint a teknikai kivitelben. A Naphegy és Gellérthegy fái, a vár épületei, a bombák pályája a levegőben, a sátor tetején terpeszkedő, aránytalanul óriási kétfejű sas, mind szörnyen csúnyák és egy iskolás gyermek rajzainál alig vallanak nagyobb ügyességre. A súlyt itt is az előtérre helyezi a mester; katonák, lovak, ágyúk, ez a fő neki. Látszik, hogy a hadi sikereket megörökítő emlékérmek nagyon népszerűek és kelendők voltak, különben nem lehetett volna így a tömeg fejletlen ízlésére számítva dolgozni. Az éremvéső valószínűleg nem tudott hirtelenében jobbat alkotni, de a bányagróf sem lehetett büszke, hogy ilyen érmen díszeleg a neve. A 36. sz. Buda ábrázolásában sokkal tűrhetőbb, de mindkét érem hátlapja kezdetlegesen rajzolt és merev; a király feje van olyan nagy, mint a diadalszekerét húzó lovaké, a vésetben nincs semmi lágyság, annyira, hogy hozzájárulván még az anyag felületének csillogása is, majdnem khaotikus benyomást tesz a szemlélőre. Sajnáljuk, hogy e sorozatban nem mutathatunk föl hazai földön készült jobb munkát. (Rótt művei.) . 38—

jç. s%. Egyike sorozatunk legelterjedtebb érmeinek. Lipót — Józsua épen nem délceg alak;a nem jól fest a kétszeresen anakronisztikus római vértben. Sem császárt, sem rómait nem nézünk ki belőle. (Wolrab műve.) 41. s%. Lipót arczképe az érmek nagyrészéről ismeretes rendes sablontól elütő önálló tipust mutat és a 96. sz. érmen leli párját. (Smeltzing műve.) A hátlap igen lapos reliefben van kidolgozva; a táj inkább ideális, mintsem Buda látóképe, a sas nem sablonos, hanem könnyed és természetes. 42. s\. Előlapja annyira túl van tömve staffázszsal, hogy alig maradt rajta helye a vár képének. Különben ay^.sz. faérem hátlapjának szolgált nem éppen követendő mintául. (Brunner műve.) Hátlapján (1. még a 107. sz. érmen is) csatajelenet látható, nehézkes, esetlen alakokkal. 43. s\. Előlapja azonos a 32—33. sz. érmekével, de jóval kisebb. Innen tudjuk, hogy Hautsch műve. 4.8. sz. Buda látóképe igen csinos és elég gondos kivitelű s mint fönnebb említettük, előképül szolgált az 1. és 76. sz. faérmek hátlapjának készítéséhez. (Wolrab műve.) 31. *ç. Az arczkép jó (Brunner műve), de a hátlap botrányosan primitiv ; még a felirat sem hibátlan («felicider»). Csak az előtér tűrhető; mintha más kéz munkája lenne. Vásári munka. 32. S7

V Alapgondolata jobb a kivitelénél. 36. s\. Elég élénk, közvetlen felfogásra valló kompoziczió. A támadó vitéz alakja jobban sikerült, mint az őré. (E. 1. éremvésőjegy.) 61. $%, Roppantul Ízléstelen és esetlen a trónzsöllyéből kibukó császár Budapest Régiségei. V). 7