Budapest Régiségei 5. (1897)

Weisz Miksa: Régi zsidó feliratok Budáról 43-52

A véletlen, a mely a tudományban gyakran a legszebb feltevéseket is halomra dönti, majd pedig bizonyos dolgok megvilágításában nem sejtett perspectivát nyit, ismét fényes bizonyságát adta annak, hogy a történet megismerésében nagy és fontos szerepet játszik. Az ásó Budán az irigy föld belsejéből ismét oly emlékeket hozott napfényre, melyek a magyar zsidók történetére nézve igen nagy fontossággal bírnak. Sikerült ugyanis a Magyarországon levő legrégibb zsidó temető helyét egész pontossággal meghatározni, mely korára nézve vetekedhetik a legrégibb német községek, pl. Mainz, Worms stb. temetői korával. 1894 szeptemberben az Alagút-utcza és Pauler-utcza sarkán épülő új ház alapfalazásánál ugyanis a munkások négy méternyi mélységben, álló helyzetben héber sirkő-töredékekre akadtak, melyeken az 1278 és 1 280-iki évek voltak olvashatók. Dr. Kaufmann Dávid, rabbiszemináriumi tanár úr, kinek buzgósága folytán Biermann K. úr, a telek tulajdonosa ezen köveket a Nemzeti Múzeum régiségtárába helyeztette, azon hypothesist állította fel, hogy ezen helyen állott volna a

IV. Béla által Budán letelepített zsidó község «élet háza».* Ezen feltevés mellett még azon tény is szólt, hogy a munkások ott emberi csontokra is bukkantak és hogy a kövek nem építkezési czélokra szolgáltak, hanem álló helyzetben voltak. Ezen hypothesist azután fényesen igazolták a szomszéd telken folytatott munkálatok, a hol az ásó új köveket hozott napfényre, melyek azonban — fájdalom — csak töredékek, de azért történeti becsükből mitsem vesztettek, mert a reánk nézve fontos évszámokat épségben megtartották. A nagy bajjal napfényre hozott töredékek az 1393-iki év végére és az 1430—143 i-iki évre utalnak, a miből az következik, hogy ezen hely az ittlakó zsidóknak IV. Béla korától egész Zsigmond uralkodásának utolsó tizedéig temetkezési helyül szolgált, eltekintve természetesen a Nagy Lajos-féle számkivetéstől, mely 1360-tól 1364-ig tartott. Az Alagút-utcza élénk forgalma egyrészt, másrészt az új épületek sora akadályozták a rendszeres ásatásokat, de az eddigi leletek sorozata kétség* V. ö. Kaufmann-Braun Monatschrift für Gesch. u. Wiss. des Judenthums. (Boroszló) XXXIX. p. J05 — 309. Arch. Ért. 1895. júniusi füzet.