Budapest Régiségei 5. (1897)

Nagy Géza: Budapest a népvándorlás korában : mondai történet, az Etzelburg, Sicambria és Buda nevek keletkezésének magyarázata : régészeti nyomok, az ó-budai és lóversenytéri népvándorláskori leletek : a népvándorláskori leletek ethnikai csoportosítása 53-94

02 azt a részt pedig, hol, mint egykor Attila székhelyén s aztán a IX—

X. századbeli volgai bolgár városokban, a «hunnok» könnyű faépületei emelkedtek, ezt a városrészt a németek elnevezték Budának, a bódék helyének. Ez a rész a város déli oldalát foglalta el s úgy terjedt tovább délfelé egész a pesti hegyig, (a Várhegy), melynek szintén megvolt a külön német neve, a Pest (kemencze, sziklahasadék) név átfordítása, az Ovena vagy Ofen. Azok a hunnok pedig, kiktől vagy helyesebben kiknek faépületeiről a Buda név származott, nem lehettek mások, mint az Anonymus által említett s Takson korában bevándorolt izmaeliták, kik az oroszok 969 körüli volgamelléki pusztításai elől menekültek Bular földről s mint Anonymus mondja, Pesten telepedtek meg. S akkor még egy lépéssel tovább mehetünk. A pesti izmaeliták fabódés helye, a Buda, tulajdonkép vásárhely a pesti hegy (Vár) és Etzelburg közt s ez esetben eredeti magyar nevét is megkaptuk; nem más, mint a II. Géza király 1148-ki oklevelében említett forum Geysae = Géza-vásár, régiesen : Gyejcsa (Dejcse)-vásár, melynek vámját a budai prépostságnak adományozta.

1 Úgy látszik, a dömösi prépostság alapító-levelében, 1138-ban említett villa G ey

s ce (Geiche, Geyca)

2 azonos a Gézavásárral s így a név minden esetre korábbi II. Gézánál. Ha az izmaeliták Takson uralmának vége felé költöztek hazánkba, akkor a legvalószínűbb föltevés az, hogy a név fiának, Géza fejedelemnek az emlékét őrizte meg, a ki — úgy látszik — földet adott nekik és vezéreiknek s a nép kétharmadát, mint Anonymus mondja, a várnépség közé osztotta be. Hogy a hunn-bolgár elem csupán ezen izmaelitákkal jutott volna Buda környékére : nem tartom valószínűnek. Mindenesetre már előbb is tanyáztak itt rokon elemek, a mit az Aba-nemzetséggel összefüggő Erd vagy a Csaba községnevekből következtetek. De másfelől bizonyosnak vehető, hogy a város határában a hunnféle elemből ők telepedtek le először a németek közé, kiknek területe nemcsak a pesti hegyig nyúl le, hanem délfelé a Gellérthegyen túl eső mezőségre is kiterjedt, melyet Krenfeldnek (Creynfeld, Craynfeld, Kreenfeld, magyarosan Kelenföld) neveztek, akár az ott talán bőven termő vad tormáról, akár más okból, Pauler szerint ugyanis a. m. Grünfeld = zöld mező, Borovszky szerint Kraejenfeld = varjas mező.

3 Az is lehetséges, hogy a Km««, Krajna nevet a pesti vagyis a Gellérthegy körül lakó régi szlávoktól vették át ; a magyarság1 Salamon (Budapest tört. III. k. 17. s köv. 11.j azt hiszi, hogy ez oklevelet csak a XIII. század végén hamisították, midőn aztán III. Endrével átíratták, de okadatolásában semmi olyat nem tudtam találni, a mi az oklevél hitelességét megingatná. 2 Knauz, Mon. Strig. I. 90, 92, 95. 1. 3 Pauler Gy., A magyar nemzet története a^ árpádhá^i királyok alatt. I. 445. — Borovszky S., A honfoglalás története. 90. 1. ,..:..;