Budapest Régiségei 5. (1897)

Gömöri Havas Sándor: A Nagyboldogasszonyról nevezett budavári főegyház 13-42

42 adományait, az ország valóságos ereklyéit egyedül a múlékony anyagi haszon kedvéért elprédálta. Nem akadt ember a társadalom legműveltebbjei között, ki a drága műemlékek fentartásáért szót emelt volna. Magának II. Józsefnek a magasabb szellemi műveltség érdekei, ennek ethikai eszközei iránt nem volt érzéke ; alatta pusztult el hasonló módon, a megszüntetett szerzetes rendek vagyonában volt sok műemlék, ezek a kincstári raktárakban halomra gyűltek össze és eladattak. Ö a népnek legfőképen anyagi helyzetét akarta javítani, azt engedelmessé és az állami terhek viselésére képesebbé akarta tenni, rést tört a feudális intézményeken, hogy egységes s erős államot alkosson, minek biztosítékát kiválólag az anyagi erők fejlesztésében látta, a szellemi műveltség követelményeit pedig csak annyiban vette számba, a mennyiben megfeleltek az állam érdekeinek és ilyen egyoldalú fölfogás volt akkor az uralkodó : a realisticus — helyesebben mondva a fiscalis iránynak hódoltak a kormányok és a politikai körök. Egy-egy tudós fölhevült ugyan valamely cultureszméért és ilyen az archaeologia művelése is, de az eszme sokáig nem bírt tért hódítani, csak az újabb korban ismerték föl annak becsét és csak most kezd lábra kapni a közvélemény, hogy az archseologia a történelemnek nélkülözhetlen segédeszköze. Ezekben akartam e lapok olvasóival a budai főegyházra vonatkozólag ismertetni, mit régészeti és műtörténelmi szempontból legérdekesebbnek véltem. A főegyház történetét, úgy egyházi tekintetben, mint az országos események lefolyását illetőleg megírták Dr. Némethy Lajos és Dr. Nemes Antal. E főtemplomhoz sokszorosan fűződik a főváros története. Eltekintve az eltérésektől, melyeket a templom régi korára nézve a történelmi valóság érdekében helyreigazítandóknak tartottam, teljes elismeréssel kell adóznom a szerzőknek, a nagy szorgalomért, melylyel az idevágó adatokat gyűjtötték és igen érdekes és tanulságos szerkezetben mutatták be a közönségnek. Bátran mondhatjuk, hogy a budavári főegyház története már meg van írva.