Budapest Régiségei 5. (1897)

Gömöri Havas Sándor: A Nagyboldogasszonyról nevezett budavári főegyház 13-42

]0 fájdalom, nyoma veszett. Sírköve bizonyosan nem volt, külömben azt a nevéhez fűzött kegyelet okvetetlenül megőrizte volna. # Másik nagy jelentőségű két halott III. Béla és neje, antiochiai Anna, kiknek sírjait 1848-ban Henszlmann, a székesfehérvári ásatások alkalmával meglelvén, tartalmukat a nemzeti múzeumba szállította. És ott hevertek egy bádog koporsóban éveken át, mígnem Szcitovszky bíbornok primás szorgalmazására gróf Pálfty Mór, volt helytartó, azokat a főegyház kryptájába 1862. évi július lo-én egyházilag elhelyeztette. Az építkezés alkalmával a koporsót ki kellett venni. Ministeri rendelet folytán a csontvázakat tartalmazó koporsó jegyzőkönyvileg Dr. Török Aurélnek, az anthropologiai intézet igazgatójának adatott át tanulmányozás és összeállítás végett. Azalatt elkészült az altemplomban egy díszes sarcophag, melyben jeles királyunk és nejének földi maradványai örök időkig lesznek a nemzeti kegyelet tárgyai. E helyen két dologról kell megemlékeznünk. Először is az, mit fent mondottam, hogy mielőtt a vár területe az építkezésre alkalmassá tétetett volna, el kellett az azt borította sziklatömegeket egyengetni, a csúcsokat és gerinczeket eltávolítani, a hasadékokat és üregeket betölteni stb., be lett bizonyítva a templomnál észlelt alapozásnál. A chorus alatti részen a sziklák kiálló csúcsai levágattak, a levágott és kifejtett kődarabok az alapozásnál használtattak föl. Ellenben a derékhajó keleti része, a szentély alatti kryptaszerű üregek beboltoztattak. Ugyanezen állapot észlelhető a várbeli házak legtöbbjeinél. A föld színe fölött magasan kiálló kősziklákat láthatni most is a bécsi kapunál, ezekre épült az ott álló kisebb katonai laktanya. A templom kryptájából sok szép márványkeménységű, és a törésnél majdnem hófehér mészkő lőn kifejtve, melyből sok darab kifaragva jutott a templom falába. Ennek az a különös sajátsága van, hogy faragás közben ökölnyi vagy még nagyobb üregek jelentkeznek, melyek tömve vannak egészen tiszta sárga agyaggal. Törtem rajta a fejemet, vájjon miképen jutott a kőbe ezen agyag? Talán az egész szikla előbb agyag volt, és a mi ebből bent maradt, az kikerülte a változást? vagy talán a mészkő a víz hozzájárultával fölolvadt, és ekkor hullott és záródott bele az agyag? Am feleljenek erre a geológusok, én nem értek hozzá. Az a körülmény, hogy a várbeli kősziklákból kifejtett kőanyag építkezésre használtatott föl, azt a véleményt keltette némely íróknál, hogy a várhegy valóságos kőbánya volt, és hogy az Ó-Budán talált nagymennyiségű római műemlék az itteni kőbányákban fejtett kövekből való.* Ezen állításnak nincs más alapja, mint hogy az egyengetésnek útjában állott kősziklákat eltávolították, és a kifej* Schann Ferencz : Vollst. Besch. der Hauptstadt Ofen. Utána az újabb írók.