Budapest Régiségei 5. (1897)
Kuzsinszky Bálint: Az Aquincumi Muzeum és kőemlékei : az épitészeti részek kihagyásával 95-164
IÓ2 roi. Sarkophagtöredék mészkőből. Magassága 84 cm, szélessége 54 cm. Finály Zsigmondnak az ásatások átellenében a Dunaparton ásott jégverme helyén került napfényre. Mint csonka darabot újra egy mészkőlapból összerótt sír részéül használták volt fel. A feliratos mezőből csupán a balról határoló hullámos keret maradt meg, az sem egészen. A fülkében szárnyas genius áll, lefelé fordított fáklyára támaszkodva. 102. Sarkophag előlapja, három részre tört, melyek közül a középső elkallódott. A két lap egymás mellé helyezve 182 cm hosszú, magasságuk 70 cm. A Viktória téglagyár telepén a kazánház építése alkalmával 1894 április 28-án találták. Az egyszerűen hornyolt kerettel határolt feliratos mezőtől jobbra és balra félkörű fülkében egy-egy ülő alak foglal helyet, a feliratnak hátat fordítva, mindazonáltal arczuk szembe néz. Egyik kezökkel fejőket támasztják alá, a másik kéz a térden pihen. A fejet csuha forma ruharész födi. A hátul földig lelógó köpeny a váll fölött gombbal van összekapcsolva. D(is) M(anlbus). M(arcus) Ul[p(ius) ... pjete(ranus) leg(ionis) II adi(utricis) p(iae [f(idelis) qui vjixit ann(is) LXX [. . . sjibi et Aur(eliae) Jul(iae Ad] . . . coijugi eius f(aciendum c(uravit). A felirat csak éppen azt mondván meg, hogy Marcus Ulpius, (a cognomenjét nem tudjuk), a II. segédlegio kiszolgált katonája, ki 70 évet élt, a koporsót a maga és felesége számára készíttette, nem szorul bővebb magyarázatra.