Budapest Régiségei 5. (1897)

Kuzsinszky Bálint: Az Aquincumi Muzeum és kőemlékei : az épitészeti részek kihagyásával 95-164

M? téglagyár helyén ásták ki i88o-ban. Felső részéből csak a jobb oldali pillér alja maradt meg, a felírásos lap, melyet a pillérek két oldalt szegélyeztek, elkallódott. Sértetlen a tábla középső része : jobbra lépő lovat ábrázol, melyet kantárszáron szembe álló férfi tart. A ló felszerszámozva van, hátán nyereg, melyet pitykékkel díszített farmatring és haskötő szorít a testhez. A nyakról a szügy táján két szíjon félholdak csüngenek. Apró pitykék díszitik a kantárszíjakat is. A férfi fedetlen fővel jelenik meg, ruházata csak a térdig érő tunicából áll, mely a hason csatos övvel fel van kötve. A ló kantárszárát fölemelt jobb kezével fogja, baljával a hegye alatt szalaggal átkötött lándzsát tartja. A jelenetet oldalt balra kapocs, jobbra körző, a ló hátsó része fölött fejsze (ascia) egészítik ki. A felirat hiánya annál sajnosabb, mert a fönmaradt dorn borkép a pannóniai síremlékek között tudtommal magában áll. Analógiákat nagy számmal idézhetünk azonban Rómából, melyek egytől-egyig az équités singuiares síremlékeit jellemzik. így nevezték Rómában a császár ama testőrségét, melyet kizárólag a segédcsapatok legderekabb katonáiból alkottak s a kik között, mint Róma városi felirataik bizonyítják, nagy számmal fordultak elő pannonok és dákok is A császár példájára azonban a provincziákban a helytartók is hasonló testőrséggel vétették körül magukat. A pannóniai feliratok között a helytartó équités singulares-e'iről megemlékeznek a C. I. L. III. 4471 (Carnuntum), 3494 (Aquincum) és S. 10360 (Bia) feliratok. Hasonló lévén mindkét fajta testőrség szerepe és rangja, érthető, hogy a helytartó testőrségéhez tartozó katona ugyanazt a jelenetet (lovász, ki ura lovát kantárszáron fogja) vésette sírkövére, mely az équités singuiares Augusti Róma városi síremlékein fordul elő. Feltűnő lehet csupán, hogy mit keresnek akkor rajta az ácsmesterség jelvényei ? Ezek csak úgy ma-