Budapest Régiségei 5. (1897)

Kuzsinszky Bálint: Az Aquincumi Muzeum és kőemlékei : az épitészeti részek kihagyásával 95-164

1)2 A három utolsó oltáron a párkányok hiánya annál sajnálatosabb, mert ha valahol, úgy ezeken állhatott csak az isten neve, talán I • O • M -, bár S • I • M • is lehetett. A mi C. Julius Castinust illeti, tudjuk Dio Cassiusból (78. 13), hogy 217-ben, midőn Macrinus trónralépett, Dacia consularis helytartója volt. E minőségben említi egy mojgrádi felirat is (C. I. L. III. S. 7638.). Pannónia inferior helytartójának szükségkép előbb kellett lenni, mert köveinken még consul designatus. Az uralkodók hármas száma rajtok csak Septimius Severusra és két fiára vonatkozhatik. HaGetának augustusi czíme nincs anticipálva, úgy köveinknek 209 után, a mely évben Geta azt a czímet kapta, kellett készülni. Tudva azt, hogy a helytartói állás egy tartományban rendesen három évig tartott, legfölebb két évvel előbb készülhetett a C. I. L. III. 3480 felirat Ó-Budáról s egy másik, a C. I. L. III. S. 10369 Biáról, melyeken Castinus még csak két Augustus, Sept. Severus és Caracalla, helytartója.

1 202-ben Castinus a legio I. Minerva parancsnoka volt Felső-Germaniában, a mint azt feliratainkkal egyezőleg a Brambachnál I. Rh. 520 közölt feliratból kitűnik. Pályafutásának (cursus honorum) megelőző része azonban merőben ismeretlen volt eddig s ez feliratainknak további fontosságot kölcsönöz.

2 Nem lehet véletlen, hogy ezen oltárkövek együvé kerültek. El sem hihető, hogy különböző helyekről szándékosan csak azokat szedték volna össze egy fal anyagául, melyek helytartóktól származnak. Ellenkezőleg az a kétségtelen, hogy ha másfelé, természetesen többé nem eredeti helyükön oltárok láttak napfényt, melyek ezekhez hasonló jellegűek, azok eredetileg szükségkép a Laktanya-utczaiakkal együtt ugyanazon helyen állottak. Pusztán külső okok is ide sorolják a C. I. L. III. 3480, 3421 és 3415 feliratokat. Leihelyük ugyanis a szomszédságban, a Laktanya-utczába nyúló Sz.-Endre-utczai 150. sz. telke s a két utóbbi párkányaitól és lábazataitól meg van fosztva. Az elsőt ugyanaz a Castinus emelte, ki a 45—47. oltárokat. A másikat P. Cosinius, két császár helytartója Fortuna redux tiszteletére dedicálta, a harmadik Arimanius istennek szól s Libella nevű papja szentelte. Már inkább belső okoknál fogva kell ide sorolnunk a C. I. L. III. 3479 és 3418 feliratokat; ezek lelhelye a Gyársziget s az előbbit Ti. Haterius Saturninus helytartó családjának üdvéért Mithrasnak dedicálta Arpocras, a másikat P. Cosinius Felix, ugyancsak két császár helytartója, Fortuna redux tiszteletére emelte. Végre van az aquincumi múzeumnak is még két köve, melyek szükségkép ezen sorozatba 1 V. ö. Arch. Ért. 1890. 8. 1. 2 V. ö. Arch. Ért. 1889. 404—406. 11.