Budapest Régiségei 5. (1897)
Kuzsinszky Bálint: Az Aquincumi Muzeum és kőemlékei : az épitészeti részek kihagyásával 95-164
Î JO îunoni Caelesti Q(uintus) Caecilius Rufinus Crepereianus co(n)s(ularis) leg(atus) Aug(ustorum) (duorum) p(ro) pr(aeiore) v(otum) s(olvit) l(ibens) m(erito). Pannónia inferior csak Caracalla óta lévén consularis provincia, Caecilius Rufinus, mint consulságot viselt ember, nem lehetett Septimius Severus és fia ( idejében, a kikre hajlandók volnánk a két Augustust vonatkoztatni, helytartója. Ugyanazon családból való a C. 1. L. ÍII. 93. sz. feliratban említett M. Caecilius Tuscianus Crepereianus Florianus, szintén helytartó és fia M. Caecilius Rufinus. 42. Ugyanaz. Magassága 135 cm, szélessége 41 cm, vastagsága 30 cm. Közzé van téve az Arch. Ért. 1889. 400. 1. Arch.-epigr. Mitth. 66.1. s C. I. L. III. 5. 10436. A párkányt és lábat mind a három oldalon lefaragták. A párkány fölött a tektonikus tagozású orom helyén simalapú abacus emelkedik. A felirat a negyedik sortól a kilenczedikig s a két utolsó sor ki van vakarva. A fenmaradt betűk réseiben erős miniumnyomok maradtak fenn. Marii Victoriae Forlunae red(uci) pro sfal(ute)] imp(eratoris) Caesar(is) [M. Jul(ii)] Pfhilippi Aug(usti) et M. Jid(ii) Philippi] nobiflissimji Caesafris] Afius Avitus . . . A fenmaradt név előtt kivakart hat sor helyén Domaszewski szerint Philippus és fia nevei állottak. Aftus vagy a mint Domaszewski helyesbíti, Afius az egyetlen, kinek állását nem tudjuk határozottan. Magas rangúnak kellett mindenesetre lenni s vonatkozásban állani a császárokkal, különben ki nem vakarták volna. 43. Ugyanaz. Magassága 10$ cm, szélessége 41 cm, vastagsága 30 cm. Közölve van az Arch. Ért. 1889. 399 1. Arch.-epigr. Mitth. XIV. 66. 1. és C. I. L. III. S. 10438. Külső állapota és diszítése megegyezik a 38. oltáréval. A feliratos mező harmada alul üres. Minerváé vidrici C(aius) Val(erius) Pudens legfatus) Aug(usti) pr(o) pr(aetore). C. Valerius Pudens, mint azt Domaszewski* hivatkozva Brambach I. Rh. 6. feliratra megjegyzi, Septimius Severus idejében 196/98. alsó Germania helytartója volt. Alsó-Pannoniát e szerint még Commodus alatt kormányozta. * Die Religion des röm. Heeres, 74. 1.
