Budapest Régiségei 4. (1892)

Kuzsinszky Bálint: Az építkezés Aquincumban 73-123

t>6 Az ívesetek alkalmazása nagyobb arányokban legfölebb pillérek fölött constatálható. Szó volt már a nagy lakóháznak az atrium mellett fekvő terméről, hol a középütt emelkedő két pillér valószínűleg ívhevedereket tartott. A törmelékben e helyütt tényleg több ékkő került napfényre. Ivezetekkel voltak áthidalva továbbá a vízvezetéki pillérek a szentendrei országút mentén. Az ivezetek egyes részei több helyütt fenmaradtak. Ezek alapján nem nehéz egy-egy egész ívezetet reconstruálni. Az anyagot hozzá a mészkő vagy homokkő szolgáltatta. Az egyes ékkövek átlagos magassága 50 cm. Egy-két helyütt kettős ívsor maradványaival találkozunk. Vájjon ez a dupla réteg egyidejü-e, vagy a felsőt csak 15. ábra. utólag, midőn az eredeti ivezetek elromlottak, építették-e, bajos volna megmondani (14. és 15. ábrák). Egyébként az ívezés építkezésünkben csak alárendelt szerepet játszott. Leginkább ott alkalmazták, a hol a falbán hagyott nyílások befödéséről volt szó. De itt sem rendszerint. Legtöbbször beérték egyszerű fedőkődarabbal. Az ajtókat ;és kapukat bizonyára kivétel nélkül az ú. n. iimen superum fedte s •mert a hazak alacsony volta miatt nem igen kellett tartani a reá nehezedő faltömeg súlyától, valószínűleg a biztosító ívezetet is elhagyták. Hogy azon kisebb nyílásokkal, melyeken át a meleg levegő az egyik helyiség hvpocaustumából a másikéba jutott, miként bántak el, számos példa áll rendelkezésünkre. A nyílások rendszerint szűkek lévén, egyszerű fedőkő alkalmazása is elégségesnek lát-