Budapest Régiségei 4. (1892)

Kuzsinszky Bálint: Az építkezés Aquincumban 73-123

lot; A küszöbkő csak alapját képezte az ajtónyílásoknak. Két felől az ajtó félfák szegélyezték, felülről pedig a fedőlap zárta be. Ezek a részek a falépítménynyel együtt természetesen elpusztultak. A magánházakban a legtöbb esetben alighanem fából valók voltak. Ott sem, a hol kőből készültek, constatálhatók mindenütt. Romjaink között mindössze négy hely van, hol az ajtófelek többékevésbbé megvannak. Már említettem a porta Libitinensis s a macellum mögött vonuló utczára néző ház bejáratának ajtófeleit Mindkét helyen ütköző léczczel 27. ábra. ellátott négyszögű kőhasábok. Hasonló a kettős osztályú fürdőbe az utczáról bevezető ajtónak még ma is eredeti helyén álló ajtófele. Párkányszerűleg tagozott ajtófelek lehettek a kettős osztályú fürdő bensejében. Egyik helyiségében a törmelékben napfényre került két mészkőhasáb, melyek tagozása kétségtelenné teszi, hogy egy és ugyanazon ajtókeret részei, még pedig az egyik darab az egyik ajtófél, a másik pedig a fedőlap (28. ábra). A mi az ablaknyílásokat illeti, ismereteink egy-két megjegyzést tesznek lehetővé. Hogy az itt lakó rómaiak nemcsak ismerték, de alkalmazták is az áttetsző ablaküveget, arról a számos lelet tanúskodik. Maguknak az ablaknyílásoknak szerkezetéről azonban vajmi keveset szólhatunk. Mindössze egyetlenegy