Budapest Régiségei 3. (1891)

Kuzsinszky Bálint: Az aquincumi amphitheatrum ; Függelékül: két lakóház az 1890 és részben 1891-ki papföldi ásatások 81-139

98 Éppenséggel nem lehet feltűnő, hogy a nézőtér felé eső fele a falnak az egész vonalon tetemesen magasabb, mint a belső isodomum-rakat. Az utóbbiból mindössze az északi oldal közepe táján két s az északnyugoti részen kis darabon három réteg áll fenn (v. ö. a 3. számú ábrát). Mint könnyű belátni, a többit a későbbi telepesek szétrombolták s a kőkoczkákat újabb építkezésekhez hordták el. A külső falrészt kevésbé volt okuk bántani: a szabálytalan alakú, apró mészkődaraboknak nem sok hasznát vehették. Innen van, hogy az arena déli oldalán ma már csak az opus incertum-féle falazat jelzi a podium kanyarodását. De ez is vajmi csekély. Ugyancsak az északi oldal az, hol maradványai tetemesebb magasságig rúgnak. A legmagasabban vannak a peripheria nyugoti részén ; körülbelül 1 '80 méternyire emelkednek itt az arena színtje fölött. Ennél alacsonyabb tehát semmiesetre sem volt a podium. De nem is sokkal magasabb. Alább látni fogjuk, hogy a legalsó ülősor mintegy e magasságban volt elhelyezve. E szerint, hogy a podium teljes magasságát ismerjük, nem kell több, mint hogy még a semmikép sem hiányozható korlát magasságát határozzuk meg. Szerencsénkre, a szükséges részletek nem hiányzanak hozzá. Az ásatások alkalmával a törmelékből, mely az arénát födte, igen nagy számban kerültek elő mészkőhasábok. Világos, hogy csak a nézőtérről gurulhattak oda le. Jelenleg az arena szélén két sorban elhelyezve hevernek. Egy részök, mint alább látni fogjuk, minden kétségen kívül, ülőhelyekül szolgált. A többieknek más rendeltetéssel kellett birniok : amazoknál ugyanis vagy szélesebbek, vagy magasabbak. De elég az utóbbiak alakját közelebbről szemügyre vennünk, hogy felismerjük bennök a podium keresett korlátköveit. Hosszúságuk természetesen a rendelkezésre álló kőanyaghoz képest, melyből faragták, különböző. Egyik másik darab megközelíti a három meiert. Magasságuk és szélességük azonban úgyszólván egyforma. Mindkettő átlag 60 cm. Mindazonáltal a legjellemzőbb, hogy egyik lapjok szélei domborúra le vannak faragva. Csak a felső lapnál lehetett ennek értelme. A szélesebb fajta kőhasábok alkalmazását nem oly könnyű megállapítani. A legvalószínűbb, hogy a podium tetejére párkánykövek gyanánt voltak illesztve, a melyeken a leírt fedőkövek közvetlenül nyugodtak. Tetemes szélességük (egyik-másik meghaladja a 75 cm.-t) után ítélve, mintegy 10 cm.-nyire ugorhattak elő a falból. Ha tekintetbe veszszük még, hogy magasságuk mintegy 40 cm., minden egyszerűsége daczára, a podium párkányát az épület nagy arányaihoz megfelelőnek fogjuk tartani. Ezek után a podium magasságát minden nehézség nélkül kiszámíthatjuk. Egyszerűen hozzá kell adnunk a fennebb jelzett falmagassághoz a párkány és a