Budapest Régiségei 3. (1891)

Hampel József: Aquincumi temetők : 1881-1882. évi följegyzések alapján 47-80

71 téli chlamys, melyet a jobb vállán kerek gomb tart össze, Dús fürtű fejét a zord téli időtől megóvja csúcsbafutó csuklya féle, melynek idoma fölül phrygiai pásztor sapkára emlékeztet, de mélyen nyúl alá a hátára. Szárait fölül bő, alul szűkülő nadrág borítja és lábán vastagtalpú bőrczipő féle van, minőt Italiában nem volt szokás hordani ; nadrága belé nyúlik a czipőbe és a czipő felső felületén csak közepéig érő bevágás látszik, olyan a minőt fűző czipőkön ma is látunk. Az isten jobbjával kerti szerszámot fog, erős kerti kést, melyekkel ágakat nyesnek és baljában levágott galyat tart; lábainál kutyája nyújtózkodik és föltekint ura jobbja felé. Jól táplált kerekded arcza szemközt néz; kifejezést az ily, schema szerint dolgozott domborműveket nem keresünk, elég ha a kőfaragót megdicsérhetjük, a miért az emberi arányokat eltalálta, a nyugalmas gestusokat jól visszaadta és a ruha ránczait elég értelmesen és indokoltan rendezte el. Összehasonlítás kedvéért s a tárgy rokonsága miatt közlök itt egy más Silvanus emléket,* (VII. szám), melyet ugyancsak i88i-ben Aquincum területén a Grünwald és társa féle czég telkén találtak. Ezen is phrygiai sapka bontja az isten fejét és öltözete is —• kivéve a nadrágot és czipőt,/a mi ezúttal nincs — hasonló, kutyája is ott van az isten mellett a földön; jobbjában ismét kés van, bár ezúttal sarlóformájú, baljában galy. Ez emléken az isten nincs egyedül; asszony állítja az emléket, tehát a férfi Silvanus mellé oda állított három női Silvánát, mindegyik galyat és kosarat tart. Silvanus őrzi az erdőt s a határt. Közel eső föltevés, hogy úgy a Grünwald-féle telken lelt Secundina, mint az Antius-féle emlék földmíves gazdáktól erednek. Sajnos, hogy egyikről sem tudhatjuk biztosan, vájjon eredetileg is ott állott-e a hol lelték, mert azt kellene föltételeznünk, hogy attól kezdve, a hol a Frey-féle telekbeli temetőnek vége volt a szent'-endrei úttól nyugotra, az Antius-féle Silvanustól néhány száz ölnyire délre terjedő terület ez emlékek állítása korában földmíves gazdák kezén volt ; mert más, mint a kinek gazdasága volt, nem igen tisztelte a gazdák speciális istenét. n) Festő sírja. Csak két valamennyire érintetlen sírt bonthattam föl az egész temetőben. Az egyik gyerek sírja ólomsarkophágban, erről föntebb szóltam. A másikról a mellékletek után itélve azt kell hinni, hogy férfi vagy nőfestő nyugodott benne. Csontváza már teljesen elvolt korhadva, mert csak kőtáblákból és ládák födeleiből lévén megépítve a koporsója (37. sz.), a réseken anynyira behatolt mindenfelől a víz s vele a föld, hogy a földből kellett a mellékleteket egyenként kiszedni. Volt a sírban egy darabokra tört kis keretes alabástrom tálcza, (VIII. tábla * tíözzétettem Arch. Ért. 1881. I. k. 170 és 171. 1.