Budapest Régiségei 3. (1891)

Hampel József: Aquincumi temetők : 1881-1882. évi följegyzések alapján 47-80

van-e rajta. Az előbbi magyarázat szerint sziklához lánczolt Andromeda lehetne, kit a hős félelmes helyzetéből kimentett. Ha így kell a barbár módon ábrázolt domborművet magyarázni, akkor újabb adalékot bírnánk benne az attikai mondakörből vett jelenetek ábrázolásának divatára vidékeinken. * 1 ) Három római nő síremlékeiből való, domborműves töredék is elszórtan hevert a sírok közt. Legépebb egy domborműves médaillon két alakkal (V. tábla 2. szám). A kör legnagyobb átmérője $8 cm., a lap vastagsága 15 cm. Jobbról az előtérben dúshajú római matróna mellképe látszik, tunicával és felső köpenynyel, mely bal karját egészen borítja, míg jobb keze, mely pohárkát (?) tart, mellén kilátszik. Balra hátrábban és részben az idősbik nőtől takarva fiatalabb alak látszik, mely haja után itélve inkább leánynak látszik, mint ifjúnak, testét csak tunica borítja, mely fibulával van jobb vállán erősítve, mindkét kezét mellére emeli s balkezében talán almát vagy más határozottan föl nem ismerhető tárgyat látunk. A médaillon balfelőli alsó szélén csonka; ezen a helyen lehetett duczszerű toldaléka, melylyel hajdan a sír fölött a földben megállították ; avagy oly elhelyezése is képzelhető, hogy téglafalba vagy dúczba lehetett beerősítve, bár sem hátulján nem látszik kőragasz maradéka, sem kampóknak nem maradt nyoma a külső párkányon. Két domborműves női főből (V. tábla 3. és 4. szám) csak a szem, a hajdísz, a fül s egyiknél a fülbevaló, valamint a nyakból s a vállból egy csekély rész maradt meg. Csak a hajuk elrendezése bír némi érdekkel. Egyiknek a haja (3. sz.) kisalakú fejkötő alá látszik bujtatva, csak a homlokán tűnik elé a választék s jobbra balra a haj egy-egy kis részlete. A másik nő haja (4) szallagokkal megkötözött tekercsei torony idomra több rakásban egymás fölé helyezvék : oly hajviselés, mely az emlékek tanúsága szerint a római nők világában külömböző időszakokban dívott, nevezetesen a két Faustina korában, kiknek idejébe a dombormű keletkezése tehető. irt) Silv anus emlék. Hogy került e sírkőtöredékek szomszédságába egy domborműves Silvanus emlék (VI. ábra) kőből, nem lehet megállapítani. Az erdő nemtője Pannoniában igazán meghonosúlt és kedvelt istenség volt. Számos föliratos s néha domborműves emlékeket is állítottak pannóniai hívei. ** Többnyire satyr alakját adják neki, szarvakkal, kecskelábakkal és kecskeszakállal képzelik és görbe pásztorbotot tesznek kezébe. *** így képzelik, ha az erdő nemtője gyanánt * Egyéb ezen mondakörbe tartozó pannóniai emlékekről értekezik Ziehen A. E. 1889. 159 s. k. 11. ** C. I. L. IV. J499- — Rómer-Dejardin a nemzeti múzeum emlékei. *** Silvanus előállítását illetőleg lásd Baumeister Ant.-Denkmäler 166$. 1. és az ott idézett irodalmat, különösen mint legfontosabb értekezési Reifferscheidét az Annali dell' istituto 1866 évfolyamában.