Budapest Régiségei 3. (1891)

Hampel József: Aquincumi temetők : 1881-1882. évi följegyzések alapján 47-80

64 története és helyrajza szempontjából e bélyegek itteni föltünése, mint jelző kortani mozzanat, bizonyára fontossággal bír. E téglák egyébiránt általánosságban egyforma gonddal iszapolt agyagból készültek és századokon át megtartották ugyanazon átlagméreteket, melyek a hosszaságra 44 és 48 cm. közt, a szélességre nézve pedig 36 és 42 között váltakoznak. i) Domborműves sírláda maradványa. A temetőben lelt domborműves emlékek közt legérdekesebb egy kősarkophag alja, melynek föliratából ugyan csak az utolsó szavak maradtak fönn, de szerencsére a két keskenyebb oldalát ékítő dombormüvekből nem hiányzik annyi, hogy a két jelenet értelmét meg ne ismernők. 1882. évi januárius 18-ika óta, a mikor a Nemzeti Múzeum első udvarán fölállíttattam, sok szakértő érdeklődését vonta magára, és csoda lett volna, ha az irodalom nem vett volna ez emlékről tudomást, mely, bár csonka, mégis annál érdekesebb, mennél ritkábbak Pannoniában a mythologiai jelenetekkel ékesített sírládák. * IV. táblánkon a legalsó kép a töredéket szemközti távlatban tünteti föl. Asszonynak volt fölállítva, mert a végső szó, melynek felső fele rongált és melynek első betűje is letört, végső betűje pedig tévedésből F (E helyett) Carissimas volt; az F C betű szokás szerint f(aciendum) c(uravit)-ra egészítendő ki. A hajlított keretű mező mellett jobbra-balra fülkében álló alak csonka alsó fele maradt meg. Nem lehet eldönteni, hogy a chlamyssal öltöztetett férfiak, kiknek alteste meztelen, katonákat ábrázoltak-e, vagy sem ; a jobboldali alak baljában fölfelé álló kardot tart. IV. táblánkon a középső kép a sírláda baloldalát tünteti föl. Közepén kerek oltáron égő lángot látunk, az oltártól balra Orestes és Pylades, jobbra Iphigenia áll. Orestes szemközt van, feje letört, testét hosszú chlamys borítja, mely mellén össze van tűzve, lábai össze vannak lánczolva, kezei hátára vannak kötve. Tőle jobbra Pylades szemközt álló alakjából fönmaradt az altest és a jobbik kar egy darabja; öltözete olyan volt, mint Orestesé, lábai, ú. 1. nincsenek békóban, de kezei szintén hátra vannak kötve. Testtartása után ítélve, talán jobbra, Iphigenia felé fordult. Iphigeniából csak az altest maradt meg, lábain czipő, testén hosszú chiton (alsó ruha) és himation (felső öltöny). Látni való, hogy a dombormű az Orestes-féle mondakörből vett jelenetet ábrázol, mely nem szorul bővebb magyarázatra. Minden belső összeköttetést nélkülöz e képpel az, mely a sírláda jobb oldalán jelentkezik (IV. tábla legfelső kép). Első tekintetre látjuk, hogy Marsyas ismeretes büntetése van folyamatban. Balra látjuk békóba * Weisshäuptl leírta Arch, epigr. Mitth. Wien, X. 1886. 116. és 117. 1. — Ziehen ismertette, az itt ismételt rajzok kíséretében, Arch. Ért. IX. k. 160 és 162. 11. ; továbbá u. o. 299. 1., és ugyanő más rajzok kíséretében értekezik róla Arch. ep. Mitth. 1889. XII. k. 54. és 55. 11.'