Budapest Régiségei 3. (1891)

Gömöri Havas Sándor: Budapest multja és a királyi várak Ó-Budán 3-40

39 i 2i 2-ben II. András a budai székesegyháznak visszaadván javadalmait, a melyeket tőle elvett vala, az egyház bírói hatóságát a királyi há\ őreire, a% ott idö%ö főispánok és főpapokra, valamint há^népeikre is kiterjeszté (Fejér Cod. dipl. III. i., ii8. és 12 1. 1. Orsz. levélt. Eccl. Cam. 41. es. 61. sz. Ruppnál «Budapest»). Ugyancsak II. András 1215. évi levelében mondja, hogy elődei az általuk alapított egyházat szorgosan látogatták, mivelhogy gyakrabban ott laktak és hogy Buda az ország városai között mind fekvése, mind pedig nevénél fogva kitűnik (olim situ et nomine famosa). Podhradezky: «Buda és Pest», 25. 1. Rogerius pedig említi, hogy IV. Béla a böjti negyven napi ájtatosságot (quadragesimam) Budán szokta volt végezni, mivel, úgymond, ezen hely látogatottabb (communior). IV. Béla 1269-ben kelt oklevelében említi, hogy a (felhévviz és a királyi vár közt állott) szent-jakabfalvi egyház, a «Felség udvari papjainak gondjaira bízott kiváltságos plébánia (Ecclesiam etiam prope aquas calidas, quam quidem Aulae Majestatis noslrae clenci ... in exemptam nisi fuerint erigere plébániám) » (Orsz. levélt. Jesuit. Bud. 9. es. 7. sz. Rupp : «Budapest»). IV. László 1288. évben a budai egyháznak visszaadatni rendeli a Bana nevű földet, melynek jövedelmei előbb a királyi vendégek ellátására szolgáltak, így magyarázom én a Rupp által idézett kútfőnek «Forenses Regii» kifejezését. Bezzeg a szélcsap Kun Lászlónak, a ki az országban folytonos kéjutazásokat tett,—nem—keHett vendég. A budai káptalan eme földnek visszaadását már II. Andrásnál szorgalmazta, mint látszik, hiában, míglen a könnyelmű ifjúnál czélját érte. III. András állandóul itt lakott, 1290-ben itt tartott országgyűlést és itt halt meg. Az utolsó Árpád szíve megtört bújában, hazájának jövője fölött, mivel a trónkövetelők és ezek pártjai már az ő életében dúlták az országot és megásták az ő sírját is. Özvegye, Ágnes, Albert ausztriai herczeg és római király leánya, mielőtt Eczelburgot elhagyta s az országból távozott volna, az ó-budai királyi palotáról való további gondoskodást a levelében megnevezett országnagyokra bízta. Erről tanúskodik a 4. szám alatt idézett okmány, melyet tanulságánál fogva egész terjedelmében közlendőnek tartottam. És itt egy hibát kell helyreigazítanom, melyet a Pulszky-Albumban «Néhány adat Pannónia és Ó-Buda múltjához)) czímű, 1885-ben megjelent dolgozatomban elkövettem. A m. t. akadémia történelmi bizottságának, a várőrségi templom falába illesztett emléktábla fölírata után indulva azt írtam, hogy III. András a mai Buda várában a Szent Jánosról nevezett Sz. Ferencz-rendi minoriták templomában (a mai várőrségi templomban) lőn eltemetve. Némethy Lajos kimutatta, hogy a Ferencz-rendi