Budapest Régiségei 3. (1891)
Gömöri Havas Sándor: Budapest multja és a királyi várak Ó-Budán 3-40
33 viszonya, valamint egész múltja a közokmányokban megjelölve, melyek hitelességén kételkedni nem lehet. E részben első rendű bizonyíték VI. Incze pápának ezen czikk végén i. szám alatt a váradi, zágrábi és veszprémi püspökökhöz 1353-ban intézett rendelete, melyben utasítja őket, hogy mivel I. Lajos magyar király, annak Erzsébet nevű anyja és ugyanazon nevű neje azt adták elő, hogy a\ általuk és a\ udvarhoz^ tartozók által lakott új-budai saját váruknak a.{ ó-budai, a budai prépost és káptalan tulajdonát képelő másik várhoz való közelsége miatt, az egyház károsodásával járó botrányos jelenetek fordulnak elő és a király az egyház ezen birtokának becserélése által szeretné a további viszályoknak elejét venni, említett püspökök vizsgálják meg a dolgok állását, és az iránt, vájjon a csere a a budai egyházra nézve kívánatos-e: jelentést tegyenek. E szerint a régi Ecilburgból lett Új-Buda, a királyok ősi birtoka, és általuk lakott királyi vár volt, a melyben udvart tartottak ; az ennek közelében volt ó-budai vár ellenben a budai prépost és káptalan tulajdona, és bizonyosan azért, mivel az új-budai királyi várban az udvarhoz tartozó személyzet és királyi őrsereg el nem fért, a királyok bérbevették a káptalannak szomszédos ó-budai várátj és fizettek érette évenkint egy márka aranyat. Itt a tulajdonjog szorosan meg van különböztetve. Mint tudjuk, 13^-ben a káptalan ó-budai birtokának egy részét, különösen azt, melyen a vár és tartozéka volt, négy somogyi faluért cserébe adta Lajos királynak, és erről szól a 2. sz. alatt idézett okmány, melynek ez alkalommal csak azon részével kell foglalkoznunk, a hol ezen csereszerződés okai határozottabban adatnak elő. Ezen okok: a két várnak egymáshoz Való közelsége és szomszédsága miatt, a prépost és káptalan emberei közt egyfelől, másfelől pedig a királyi várnagy és az ó-budai polgárok közt régóta dúlt soknemű egyenetlenségek, viszályok, botrányok, verekedések és összeütközések (discordias, dissensiones, scandala, rixae et contentiones), melyek a király és királynék elé vitt örökös panaszokra adtak alkalmat, ezeknek a káptalani vár és tartozékainak saját birtokukba vétele, illetőleg becserélése által véget akartak vetni. Hogy a káptalantól visszaváltott, az 1. számú okmányban ó-budainak nevezett másik vár, a ma is Király-hegynek (Königsberg) nevezett köridomú háztömb helyén, tehát a hajdani Eczelburg— : új-budai királyi várhoz egészen közel, Ó-Buda város legszélén állott (már 1882-ben megjelent « Fehéregyház és Árpád sírja» czímű dolgozatomban kimutattam). A Nagy Lajos ij<yX, évi határjárásának szavai, hogy «a határ délnek tartva ... a minoriták székházától, melynek kapuja a Bold. Szűz Fehéregyháza felé néz.. . . átkelve az utczán, a királyné udvari jobbágyának majorja, illetőleg háza mellett, kerteken át jut a^ árkolatho^ Budapest Régiségei. III. f. i
