Budapest Régiségei 3. (1891)

Gömöri Havas Sándor: Budapest multja és a királyi várak Ó-Budán 3-40

bőczy István által a budaiak számára kiállított oklevelében, 1

Ç 38. évben is azt írja: «nostro quoque asvo haec eadem Civitas (Buda) in cunctis privilegiis se Castri Novi-Montis Pestiensis intitulare, scribereque sólet». Magyarul: «Buda a mi időnkben is minden okleveleiben «Pest hegyi új várnak» czímezi és írja magát». Másfelől Ország Mihály nádornak, Römer által idézett 1477-ik évi leveléből kitetszik, hogy abban az időben a mai Pestet közönségesen Budának hívták, a mely pedig valaha «Pest» volt és a Duna mindkét partjára kiterjedt. És minden körülmény arra. vall, hogy a «Buda» és «Pest» név csak Zsigmond király idejében szállott véglegesen az egymással szemben fekvő két városra, különösen a pestiek, önállóságukat féltve, az akkor már emelkedni és feszelegni kezdő budaiaktól szorosan követelték az elkülönítést és a «Pest» névnek kizárólagos használatát. Amint a hajdani Ecilburgból Új- vagy Nagy-Buda, az akkori fogalmak szerint valóban nagy város és az ország közéletének központja lett, a káptalan földesurasága alatt volt városkát Ó-Budának kezdték nevezni; már 1243-ban találjuk a «Cives de veteri Buda» kifejezést; és innen túl kezdődik a «Buda» és «Vetus Buda» neveknek fölcserélése: a királyi székhely, illetőleg vár majd «Castrum Budense», majd «Castrum de veteri Buda» elnevezés alatt fordul elő. Igen nagy kérdés, vájjon a Történelmi Tár IV. kötetében 117—317. számok alatt Wenzel Gusztáv által közölt okmányok és idézetek nagy része nem-e a . királyok székhelyére, a Nagy- vagy Új-Budára értendő-e ? Én ugyan azon véleményben vagyok, hogy ha magából az okmányból és az akkori viszonyok egybevetéséből egész határozottan a mai Budavárra ismerni nem lehet, — pedig igen sok esetben bizony nem lehet, — akkor a dolog mindig ama Budán történtnek tekintendő, melyben a király valóban lakott; hogy sem Róbert Károly, sem I. Lajos nem a mai Buda várában, hanem az ó-budai királyi várban és fölváltya Visegrádon lakott, azt, úgy hiszem, nem szükség tovább bizonyítani. Ezen véleményemben megerősít az, hogy a közlött okmányokban a pesti és a budai vár, annak polgárai, stb. mindig külön említtetnek, majdnem 30 okmány kizárólag «Castrum novum Montis Pestiensis», vagyis Pestújvárról szól (lásd a 3. sz. idézetet). Nem lehet tehát kételkedni, hogy ezek alatt a mai Buda értendő; de ha ugyanazon eWmásik okmányban egyedül a «castrum budense»-t vagy «civis budensis»-t olvasom, nem tehetem föl, hogy egyidejű közokmányokban ugyanazon városrész hivatalos megjelölésére kétféle nevet — hol ezt, hol amazt — használták volna, ezeket tehát, más ismertető jelek hiányában, a hajdani Ó-Budára vanatkozottaknak tartom. Annál határozottabban van Ó- és Új-Budának fekvése, egymáshoz való