Budapest Régiségei 3. (1891)
Gömöri Havas Sándor: Budapest multja és a királyi várak Ó-Budán 3-40
2 9 hogy sem Budához, sem Pesthez a szláv etymologia- vagy ethnographiának nincs semmi köze. Mi már most a királyi várakat illeti, ilyen a főváros mostani III. kerületében kettő volt : egyik az előbbi Újlakon, a másik Ó-Budán. Az első a Mátyáshegynek a Duna felé néző legvégső nyujtványán, az újlaki templom éjszaki oldalával szemben, a másik pedig ehhez közel, lent a völgyben, az óbudai határ-utcza éjszaki szélén, a ma is «Király-hegy»-nek (Königsberg) nevezett, rendetlen köridomú háztömb helyén állott. Mindkét várhelynek eredete római ; fekvésök a mellékelt térképen van kitüntetve. A József- és Mátyás-hegyek közt Aquincumba nyíló völgy oltalmára, a legvégső magaslaton, mely az utóbbi hegynek kelet felé lenyúló fensíkját zárja, a rómaiak castellumot (erődöt) építettek volt, melynek alapfalai még nyolcz évvel ezelőtt láthatók voltak. Attila korában Acincum és ezen castellum is még fennállott, mint kimutattuk. Ebből lett Eczelburg (Etelevára); fent előadtam, miért tartom én ennek keletkezését egykorúnak a hun királylyal; az avarok alatt is fentartották nevét a gepidák és longobárdok. A magyarok itt találták Eczelburgot, és a maguk nyelvén Buduárnak nevezték el. Anonymus szerint Árpád, mielőtt a dunántúli részek meghódítására indult volna, ezen Eczílburgban húsz napig pihent, megvendégelte seregét, mely különféle mulatságokkal és harczi játékokkal tölte az időt; Árpád innét indult és ide tért vissza, míg a dunántúli hadjáratot 900-—901-ben be nem fejezé; itt is halt meg. Hihetőleg a többi vezérek is, legalább időlegesen itt tartózkodtak, de ezeknél sem Eczilburg, sem Buda nem említtetik. Annál bizonyosabb azonban, hogy a királyok egyik — és pedig Esztergom, Székesfehérvár és később Visegrád mellett is — fő székhelye és az országiásnak is központja vala ; a királyok föltétlen tulajdonát képező birtok. Erre vall a királyság korábbi századaiban «Budáról» keltezett számtalan oklevél: a budai káptalan, úgyszólván egész Zsigmondig a szó teljes értelmében a királyok cancelláriája volt ; jelentőségre és befolyásra nézve nem volt párja az országban. De vannak egyéb bizonyítékaink is, melyek arról tanúskodnak, hogy a királyok szinte állandóul, századokon át, ezen Eczelburgban illetőleg Ó-Budán tartottak az udvart. Ezen királyi várnak Eczel- vagy Eczilburg neve csak a németeknél volt használatban. Királyaink udvarán sok előkelő német fordult meg, állandúul itt tartózkodott, sokan viseltek tisztséget és állottak szolgálatban, százakra és ezerekre menő iparosok, kereskedők és kézművesek költöztek ide; nem ők adták neki a nevet, hanem kétségkívül így hívták azt már ősidők óta. A magyarság, mely minden idegen, különösen pedig a német helyneveket a maga nyelvére szokta átváltoztatni, ezen Eczilburgot kezdettől fogva Budának hívta ; a polgári Aquincum helyén támadt és Szent István vagy Imre király által a budai
