Budapest Régiségei 3. (1891)

Frölich Róbert: Aquincumnak római feliratai 141-164

À felirat legalább a Kr. utáni harmadik századból való, a betűk formája nem a rendes, a feliratokban használt, hanem hasonlít némileg a folyó írás betűk alakjához. A feliratot következőképen olvasom : D(is) m(anibus). Fl(avia)Matróna que v(i)x(i)t annis (quadraginta) dies..". Num(erius \vagy Num(isiusj\ Petilius Clementinus dec(urio) Aqui(ncens)is co(n)i(ugi) | f]aciendum curavit. Ekként olvasva a feliratot, a következő tartalma van : A halottnak a neve Flavia Matróna ; — a FL után álló O betű feleslegesnek látszik, vagy legalább nem magyarázható; — e nő élt negyven évet, hogy hány hónapig, azt elhallgatja a felirat, a napok számát, mert ezt is szokás kitenni, ki is akarta tenni a kőfaragó, de elfelejtette vigyázatlanságból, csak ennyit vésett a kőbe, hogy: dies azaz napot t. i élt. A követ pedig felállítatta, készíttette —faciendum curavit a halottnak férje, kinek nevét véleményem szerint leghelyesebben úgy olvassuk, a mint feljebb megkísértettem: Num(erius) Petilius Clementinus ; e név teljesen megfelel a római szokásnak, mert első helyen van az előnév, praenomen, Num(erius) melyet már a köztársaság idejében használtak ; azután a tulajdonképeni, a nomen, Petilius, mely a nemzetséget, a gens-t jelölte meg és végre a cognomen a család neve : Clementinus. Ez a rendes név ez esetben annál érdekesebb, mert a császárok alatt a második és harmadik században a nevek régi használata tünedezett. Ez a Clementinus pedig Aquincumnak decuriója volt; ezt a 6. és 7. sorban olvassuk : DHC AQVIIS, a mi nem felel meg a rendes szokásnak, a mint a 19. sz. felirat mutatja: dec(urio) col(oniae) Aq(uincensis). A mi feliratunkban a col(onia) elmaradt, a mi szintén arra mutat, hogy a felirat a harmadik századból, vagy talán a negyedikből való, a mikor már a coloníának semmi jelentősége nem volt. Ezenkívül az Aqu(incensis) sincsen úgy kiírva, mint azt a fentebbi feliratban látjuk. (Arch. Ért. 318. 1.)