Budapest Régiségei 3. (1891)

Gömöri Havas Sándor: Budapest multja és a királyi várak Ó-Budán 3-40

életben nem létezett még nyelv- vagy fajbeli, hanem csak politikai nemzetiség és ez a magyar volt. A hazánkbeli nyelv- és fajbeli különbözetekben ugyan bizonyos politikusok kezdettől fogva a m:gyár szellem és államiság megrontására alkalmas eszközt láttak, és azt alkalmilag fölhasználva, tartogatták a jövőre is; mint a saskeselyű igen nagy távolságra a dögöt, ők is évtizedekkel előre megérezték az általuk későbben szított fajharczok fél millióra menő áldozatainak enyésztét, melyek földi maradványait az 1848—1849-ben rögtönzött sírok rosszul takarták. De a nemzetiségi, különösen a pánszláv eszme még nem foglalkodtatta a közvéleményt, ez utóbbi csak ezen század elején az ágostai hitvallásúak pozsonyi tanintézetében látott napvilágot, a protestáns autonómia aegise alatt, az egyházkerület kárhozatos gondatlansága folytán. Miután az itt tanult és nevelt Palaczky, Safafik és Kollár megvetették a panszlavismus alapját, innét került sok százra menő tanuló, kik mint lelkészek a felvidéki ágost. hitv. tótközségekben a panszlavismus apostolai gyanánt léptek föl, megmételyezve a békés lakosság közérzületét és a magyar állam ellen aknamunkát folytatva egész bántatlanul a mai napig. A harminczas években magyarjaink nem is sejtették a pánszláv mozgalom veszedelmét hazánkra nézve, mely, mint épen mondám, a pozsonyi iskolából áradozott szét a fölvidéken és tért hódított Európaszerte, midőn annak Prágában avagy Moszkvában még híre sem volt. Podhraczky József «Buda és Pest sz. kir. városoknak volt régi állapotjokról» 1833-ban kiadott könyvében Schönvisner és Katancsics után már magyarul írta meg, hogy «Buda neve Voda-ból származik, mert a tótok e tájon létökről élő bizonyságok Esztergom, Visegrád, Nógrád, Légrád, Csongrád és más városok szláv neveik». Őseink —• úgymond — Pannoniában morva-tótokat találtak és a mennyiben anonymus rómaiakat említ, ezek alatt Katona szerint morvákat kell érteni (!), kik a rómaiak hűbéresei valának. » Pestet Engel nyomán, az ó-szláv pest-tői, kemenczétől származtatja és a várost szintén tót eredetűnek mondja. A szegény rómaiak negyedfél száz évvel előbb hagyták el Pannoniát végképen, hogyan lehettek volna a morvák az ő hűbéreseik a magyarok korában ? lám egy Katona is mily nagyot botlik ! Podhradszky a legszorgosabb történelmi kutató hírében állott, és valóban az is volt; az olvasó sok százra menő becses adatot és idézetet talál meg nála, de a maga gyűjtötte tömérdek adat földolgozásában szerencsétlen keze volt, ahoz nem értett; a sok fától, mint mondani szokás, nem látta az erdőt. Az ő révén sok tévedés csúszott be az általános és a fővárosi történelembe. Sokszor egészen ellenkezőjét állítja annak, a mit előbb írt. Későn vette észre, hogy ő, ki testestűl-lelkestúl magyar volt, szláv irányú nyilatkozatai által ártott az igazságnak. Anonymusról 186i-ben kiadott munkájában már hátrálni kezdett. Esz-