Budapest Régiségei 3. (1891)

Frölich Róbert: Aquincumnak római feliratai 141-164

148 volt az illető fejedelem praenomenje és nomenje. A cognomennek rövidnek kellett lenni, mert különben nem fért volna el e sorban ; Antoninus nem lehetett, mert ez hosszú, és így Elagabalra, ki ezen nevet viselte, kinek nevét halála után kitörülték, nem lehet gondolni. Rövid neve volt Probusnak (276—282) és Carusnak (282—283) és mindkettőnek a neveit kitörülték haláluk után. Mindkettőnek volt családja, a mi szintén tekintetbe veendő, miután a feliraton «az egész fenséges ház» tota domus divina meg van említve, de Probus családjáról nem tudunk semmit (v. ö. FI. Vop. Probus 24), Carusnak azonban két fiát, Carinust és Numenanust ismerjük, mert 283-tól szintén császárok volt. Ezeknél fogva sokkal valószínűbb, hogy ama császár, kinek a felirat szól, Cams volt, és hogy a domus divina alatt két fiát és hozzájuk tartozóikat kell érteni. Ezzel a felirat ideje is pontosan meg van határozva: Carus maga 282-ben lett császár, fiai azonban még 283-ban Caesarok voltak, tehát csak trónörökösök, a mint egy hispániai feliratból (II. 4103) tudjuk. Ugyanazon év végén halt meg Carus, miután Pannoniát a Sarmatáktól megszabadította : Statim adeptus impérium Sarmatas, adeo morte Probi féroces ut invasiuos se non solum lllyricum sed Thracias quoque Italiamque minarentur, ila, inter bella pariendi contudit ut paucissimis diebus Pannonias securitate donaverit etc. (Vop. Carus c. 9.). E pannóniai hadjárat 282 végére vagy 283 elejére esik, a mikor a perzsák ellen indult; valószínűbb az utóbbi datum, 283, a mikor fiai még Caesarok voltak és ezek szerint 283-ból való a felirat is. Természetes, hogy ekként megtudjuk, hogy miért állították fel az oltárt: azért mert Carus háborúba indult, és pedig olyanba, melytől nemcsak a császár üdve, hanem az Eraviskok szerencséje is függött. Második sorban az Eraviskusokra is vonatkozik e felirat : civi(tas) Eravisc(orum). Azt régen tudjuk, hogy Aquincum táján az eraviskusok népe lakott; erről tanúskodik először is Ptolemasus, a kinek térképén az a nép Alsó-Pannonia keleti részén, de éjszak felé lakott, alatta pedig ascordiskok ; tudva van továbbá, hogy a múlt században Bia táján Ravi feliratú pénzeket találtak

1 s hogy e név szintén e népre vonatkozik. Plinius

2 is ismeri őket mint Pannónia egyik népe és Tacitus is említi

5 mint Pannónia lakóit, kik nyelv-rokonságban vannak az osokkal. Több feliratban is fordul elő a nevök,

4 valamint két katonai elbocsátó oklevélben is.

5 A mi feliratunk fontossága épen abban rejlik, hogy az eraviskok civitaskt 1 Mommsen R. M. 696. 1. 2 f, 28, 2. 3 Germ. 28. 4 p. o. C. I. L. III. 5552. 5 n. XLII. XLVII.