Budapest Régiségei 3. (1891)

Kuzsinszky Bálint: Az aquincumi amphitheatrum ; Függelékül: két lakóház az 1890 és részben 1891-ki papföldi ásatások 81-139

»53 Másfelől azonnal szembeszökik, hogy padozata eredetileg egész kiterjedésében az ismert trachytoszlopokon pihent, vagyis az egész padozat alatt hypocaustum terült el. Hogy a talaj nagyobbmérvű süppedése meggátoltassék, az oszlopok egy részét falazott alapra állították. A mennyiben ez megmaradt (az alaprajzon schraffirozva van), s az oszlopok még rajta állanak, nemcsak a hypocaustum magassága, hanem a többi helyiségekhez viszonyítva fekvése is meghatározható, E fálalap szükséges voltát egyébként eléggé igazolja az a körülmény, hogy a hol nyoma nincs, az oszlopok alatt a talaj tényleg lesüppedt, sőt vele együtt azon falszéknek nevezhető béletfal, mely az északi és nyugoti oldalon a hypocaustum magasságáig felnyúlt s eredetileg a padozatot tartotta, akár a trachytpillérek. Hogy a déli és keleti oldalon hiányzik, az lehetett tán oka, hogy itt a hypocaustumból a falakhoz tapasztott csövek indultak ki, már pedig a székfal az összeköttetést lehetetlenné tette volna. Láttuk, hogy az A utczán fekvő 7 kemenczével kapcsolatos melegvezetőcsatorna eredetileg a kilenczedik terembe torkollott, de a nyílást később eltorlaszolták. Nem tudni, csak ezután, vagy már vele egyidejűleg épült-e az a kemencze, melynek maradványaival a nyugoti oldal közepe táján S-nál találkozunk. Az előbbinek befalazása után azonban kizárólag innen kapta a kilenczedik terem hypoeaustuma a meleget. Annyiban figyelemre méltó e körülmény, hogy a tőle északnak eső helyiségek szintén alfűtéssel bírtak s ilyen esetben rendszerint azt tapasztaljuk, hogy az egymás mellett fekvő hypocaustumokat a válaszfal aljába vágott nyilasok kötötték össze egymással. E szomszédos helyiségek közül a tizedik számú volt az, a hová a kilenczedik teremből közvetlenül beléphetünk. A küszöbkő nincs ugyan meg, de helyét eléggé mutatja a falszakadás (g). innen aztán két felé is nyilt egy-egy ajtó. Mind a kettő helyét a még in situ fekvő küszöbkövek jelölik. Balra a 11 helyiségbe érünk. Hossza 7*15 m., szélessége 4 m. A küszöbkőnél (h) 75 cmterrel mélyebben fekvő talaján még a trachytoszlopok két sora áll ; rajtuk, az oldalok mentén pedig a déli kivételével többé-kevésbbé széles falszékeken nyugodott a padozat. A meleg a hypocaustumban, úgy látszik, külön kemenczéből került, mely nem lehetett másutt, mint a még kiásatlanúl maradt észak-nyugoti sarkon. A másik i ajtó egyenesen a 12 helyiségbe vezetett. Ez két részből állott : egy 3"$o m. hosszú és 2*80 m. mély előtérből s az annak északi végéből kiugró félkörű apsisból. Több mint valószínű, hogy az utóbbi medenczéül szolgált. Sajátságos azonban, hogy csak az előtér volt fűthető. A kemencze maradványait a körfal nyugoti sarkában (s) találjuk. A meleg levegő addig, a mig az apsis alatti részen áthaladt, csatornán tódult be, azon túl az egész padló alatt szétteredhetett. Sőt mi több, ugyanaz szolgált a 10 helyiség fűtésére. Keleti oldala