Budapest Régiségei 3. (1891)

Kuzsinszky Bálint: Az aquincumi amphitheatrum ; Függelékül: két lakóház az 1890 és részben 1891-ki papföldi ásatások 81-139

117 azonban az e helyütt állt fogadalmi oltár részben elfödte. A rámázat alsó vízszintes vonalán alul a hátfal világos-szürkére volt festve. » A szentélyre vonatkozó további felvilágosításokat a feliratos kövek nyújtják. Úgy közlöm, a mint Torma Károly őket lemásolta és olvasta. i. T20 m. magas és 0*43 m. széles fogadalmi oltárkő mészkőből. A párkány fölött az ormot rózsa díszíti, kétfelől egy-egy voluta. A cella hátfala mellett, tehát még in situ találták. A csinos alakú betűk rései eredetileg vörös festékkel voltak kitöltve. / Fontos e felirat, a mennyiben a szentélyre vonatkozólag a legrégibb dátumot tartalmazza. Mivel azonban a fanum felépítése az amphitheatrum létezését feltételezi, egyúttal bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az amphitheatrumnak 162-ben már állania kellett. Tehát körülbelül Antoninus Pius uralkodása alatt építhették. Hogy az oltár készíttetője M. Ulpius Zosimus egyszersmind a fanum építője is volt, gyanítható ugyan, de be nem bizonyítható. A kő lelhelye mindenesetre a mellett látszik szólani. 2. 59 cm. magas és 58V2 cm. széles, egyszerű kerettel szegélyzett mészkőlap, mely a szentély előszobájában találtatott. A felirat kivitele a hanyatlás korára mutat.