Budapest Régiségei 3. (1891)

Kuzsinszky Bálint: Az aquincumi amphitheatrum ; Függelékül: két lakóház az 1890 és részben 1891-ki papföldi ásatások 81-139

in műnkbe. Az északi részen levő a nyugoti, a déli félen látható pedig a keleti kapuhoz esik közelebb. A távolságok azért különbözők. Az előbbinél a kapu sarkától mérve 17*3 m., az utóbbinál 37*4 m. A többi méretek mindkettőnél körülbelül egyformák. < Az északi kiugrás 20*7 m. hosszú és átlag 1 '6 m. vastag homlokfala 3 méterrel lép elő s kívülről három pillér támasztja meg. A nyugoti oldalt befogó fal mint falsarkantyú nyúlik a cavea alá, de csak a szomszédos falsarkantyúval együttesen felel meg ebbeli rendeltetésének. Kelet felé a kiugrás oldala nyitott, mintha bejáratul szolgált volna a cavea alatti részbe. Valószínűbb azonban, hogy nyom nélkül elpusztult. A mi a déli kiugrást illeti, sajátságos módon csak a hat támpillér maradványai állanak fenn, magát a 17 m. hosszú homlokfalat alapostul szétrombolták. Vastagsága mintegy 1 '6 méterre tehető. Mindennek daczára szembeszökő, hogy a kiugrás nem egyforma széles. A kapu felé eső végén a kiugró sarokpillért beszámítva, szélessége 4 m., holott a túlsó végét egyedül a többitől tetemesen erősebb támpillér jelzi. Az oldalfalak mindkét felől belenyúlnak a nézőtér alatti részbe s a mellettök emelkedő falsarkantyúkkal dupla fallá egyesülnek. A pompeübeli amphitheatrum alaprajzának egybevetése a mienkkel azonnal a rokonság felismerésére vezet, mely a két épületet e részben egymáshoz fűzi. Szerencsére Pompeii amphitheatrumán a külfal eme kiugrásai felépítményokben még úgyszólván épen maradtak meg. Az egyik ma is feljáratul szolgál a nézőhely legfelsőbb folyosójára. A lépcsők a kiugrás mindkét végéről vezetnek föl. A mi feljárataink legfölebb annyiban tértek el amazoktól, hogy a kiugrások egyik végéről emelkedtek csupán fölfelé a lépcsőfokok. Hosszuk ugyanis az épület feltételezhető magasságához képest sokkal csekélyebb, mint sem hogy dupla lépcsőzetek elhelyezhetők lettek volna. Az egyes feljáratok csak a kapuk felé eső részen kezdődhettek, a mi azon lehetőség magyarázatául szolgál, miért szélesebb a déli kiugrásnak keleti vége. Minden kényelmetlenségük daczára a körfal külső oldalához épült ezen lépcsőzetek voltak a főfeljáratok. A mennyiben még másutt, nevezetesen a két kapun belül lépcsőmaradványok észlelhetők, azok alárendelt jelentőségű feljáratokra vallanak. E lépcsőzetek tulajdonképen az oldalfalak egyik felét foglalják el, úgy hogy a kapualj felé legfölebb valami rácsozat zárta el. Ily berendezés természetesen tetemes vastagságú falakat tételezett fel, mert minél vastagabbak voltak azok, annyival szélesebbek lehettek a feljáratok maguk. Aránylag legtöbb maradt még meg a keleti kapu déli oldalfalába illesztett lépcsőzetből. Az oldalfal teljes szélessége i*6$ m. Az egyes lépcsőfokok a két oldalt előugró hatalmas sarokpillér mögött kezdődnek ; kettő-háromnak méretei Budapest Régiségei. III. »5