Budapest Régiségei 3. (1891)

Kuzsinszky Bálint: Az aquincumi amphitheatrum ; Függelékül: két lakóház az 1890 és részben 1891-ki papföldi ásatások 81-139

I 12 19. ri i m. hosszú, o'^o m. magas és o'ói m. széles hasáb. A többiektől eltérőleg durva szemcséjű homokkőből készült. Feliratának betűi a lehető legbarbárabb jellegűek. G VALERIA NONIA . . GfaiaJ Valeria Nonia. 20. 1*54 m. hosszú, 0*33 m. magas és 0*59. széles mészkő-hasáb. Mellső lapján \A. • IVLIANI • 1 • ALLQVINTI Val(eriiJ Juliani et Ael(ii) Quinti. Kérdés immár, hogy jutott el a közönség ülőhelyére. Mint tudva van, a Colosseum s más jelentékenyebb amphitheatrumok külső körfalát az árkádok hosszú sora töri át, melyek mindegyike bejáratul szolgált a cavea alatti részbe, a honnan aztán lépcsők vezettek föl a nézőtérre. Hogy a mi emlékünknél nem lehetett ez az eset, már azok után is, a miket az alépítmény szerkezetéről elmondtunk, kézzelfogható. • Különben az alépítmény maradványainál még világosabban mutatja az eltérést a szokásos építkezéstől a külső körfal. Jóllehet a későbbi századok dúlásainak első sorban ki volt téve, azért helyenként, különösen az északi oldalon, még mindig 2—3 m. magasságig felnyúl. Az alaprajzra vetett tekintet azonnal felismeri, mily kevés gondot fordítottak az építők arra, hogy a falazat egy szabályos ellipsis alakját nyerje. Nem kevésbé feltűnő lehet a különböző falvastagság, 1 '2 5 és 170 m. között váltakozik. Kívülről a köríalat a pillérek egész sora támasztotta. Ezek sem ugranak egyformán elő. A különbség mégis nem oly nagy, valamint az sem, mely az egyes támpillérek vastagsága között mutatkozik. A mi elrendezésöket illeti, ki nem kerülheti figyelmünket, hogy rendszerint azon falrész közepe táján emelkednek, melyet az arena felől két-két falsarkantyú határol s ennek következtében többé-kevésbbé ép oly különbözők az egymás közti távolságok, mint amazoknál. Hogy a felső záródás minő volt, vájjon minden két szomszédos támpillér felül ívezettel volt-e összekötve, melyek aztán az épületnek egyes vagy kettős etage-szerű külsőt kölcsönöztek, avagy mint egyszerű támpillérek nyúltak a magasba, arra bajos volna határozott feleletet adni. Az utóbbi eshetőség a valóbbszínűnek látszik. Alig szükség külön hangsúlyoznunk, hogy ily elrendezés mellett az arkadszerű nyilasoknak nem lehetett helye. Tényleg a külfal a fennebb szóba hozott ablaknyilásoktól eltekintve, mindenütt zárt. Másrészt mégis a külső körfal az, melynek maradványai világot vetnek a följáratok kérdésére. Mindkét oldalán egy-egy rizalit-szerű kiugrása ötlik sze-