Budapest Régiségei 3. (1891)

Kuzsinszky Bálint: Az aquincumi amphitheatrum ; Függelékül: két lakóház az 1890 és részben 1891-ki papföldi ásatások 81-139

io8 így mindenkor kétséges marad, volt-e egy alsóbb és felsőbb szakaszra (maenianum) felosztva, mint azt Torma Károly feltételezi. Kézzelfogható nyoma e felosztásnak nem maradt. Legkevésbé valószínű, hogy azon lépcsőzetek meg lettek volna, melyek a nézőhelyet több ékalakú osztályra (cunei) tagolták s a melyek rendeltetése az volt, hogy a közlekedést a felső és alsó padsorok között megkönnyítsék. E tekintetben vajmi kevés súlylyal bírhatnak a podium falában elhelyezett kamrák. Csak az északi oldal az, hol, mint láttuk, symmetrikusan vannak elosztva, a délin a 6 kamra sajátszerű fekvése oly jelenség, mely semmikép sem egyeztethető össze a nézőhelynek cuneusokra való felosztásával. Azon bejáratokról (vomitoria) pedig, melyek a nézőtér alatti részből szoktak vezetni az ülősorokhoz, épenséggel szó sem lehet: oly primitiv substructiók mellett, mint a minők a caveát tartották, ezek lehetetlenek voltak. Igaz ugyan, hogy oly amphitheatrumot, melynek nézőhelye e részleteket nélkülözné, még nem ismerünk. Kérdem azonban, helyes-e föltennünk, hogy Aquincum ezen barbár építménye mindenben az itáliai amphitheatrumok mintájára épült. A caveának fentjelzett beosztásait első sorban a kényelem szempontja indokolta, hogy pedig városunk amphitheatrumba járó közönsége épen nem fektetett nagy súlyt reá, az alább megbeszélendő feljáratok mellett többékevésbbé maguk az egyes ülőhelyek mivolta is sejteni engedi. Szó volt róla, hogy az ásatás alkalmával számos kőhasáb került elő a podium mentén a törmelékben. Egykoron a nézőhely felépítményének részeit alkották; még pedig mint láttuk, némelyek a podium koronáját, mások e korona basisát. A többség azonban ülőhelyekül (sedilia) szolgált. Szerencsére számos darabon feliratok találhatók, melyek ebbeli rendeltetésüket minden kétséget kizáró módon bizonyítják. Félig kidolgozott alakjuk épenséggel nem árulná el azt. Nemcsak hosszúságra, de szélességre és magasságra sem egyeznek meg egymással. Egyedül a feliratos hasábokat mérve, hosszuk 0*67 és i'6j, magasságuk 0*25 és 0*67 s szélességük 0*3 5 és 0*70 méter között változik. Főleg a magasságok és szélességek közti nagy eltérések szembeszökők. Kétségkívül ki voltak azok egyenlítve, mégis az előttünk fekvő hasábok alapján nincs mód annak megállapítására, mekkora volt az egyes ülősorok átlagos magassága és szélessége. Legfölebb hozzávetőlegesen határozhatjuk meg. A 67 cméter, a mekkora a legnagyobb magassági méret, könnyen érthetőleg túlságos sok lévén, az egyes ülőhelyek átlagos magasságát bízvást 3 5 cméterre tehetjük. Ellenben átlagos szélességül inkább a nagyobb, mint a kisebb méretet tekinthetjük. Téresnek kellett lenni a padok felső lapjának, hogy az ülők mögött a következő felső padsoron levőknek lábai is helyet találjanak. A szélességre e szerint legalább 60 cmétert vehetünk. Tekintve immár a két körfal közötti tér