Budapest Régiségei 3. (1891)

Kuzsinszky Bálint: Az aquincumi amphitheatrum ; Függelékül: két lakóház az 1890 és részben 1891-ki papföldi ásatások 81-139

I02 és nagyságra is. A kereszttengely két végén fekvők aránylag a legtéresebbek s körülbelül egyforma térfogatúak is. Alakjuk szabályos négyszögű. Egyedül cse­kélyebb kiterjedésükre nézve különböznek tőlük az i, 3 és 4 kamrák. A 6 kam­ráé a mily sajátszerű az elhelyezése, olyan az alakja: a kapu felé eső oldala szé­lesebb, mint a vele szemközt levő. Egyébként méreteik a következők: Az 1 kamra belvilágának széles­sége 2*43, mélysége 270 méter; a 2 kamráénak szélessége 3*26, mélysége 2*80 méter; a 3 kamránál a belvilág szélessége 2, mélysége 2^48 méter. A déli oldalon a 4 kamra 2*50 m. széles és 3 m. mély; az ^ kamra szélessége 3*42, mélysége 3*50 méter; végül a mi a 6 kamrát illeti, elől 2*60, hátul 3^0 m. széles és mélysége egyfelől 3*45, másfelől pedig 270 méter. Berendezés dolgában, a mennyire a fennmaradt nyomok következtetni engedik, az egyetlen 2 kamra kivételével a többiek teljesen megegyezők. Többé-kevésbé magasra nyúló oldalfalaik ma már egészen kopárak. Akadtak-e vagy sem a belső vakolásnak nyomai valahol, nem tudom. Mindössze az épít­kezéshez szükségelt állványok megerősítésére szolgáló lyukakkal találkozunk még egyes kamrák, így az i, 3, 5 és 6 számúak falaiban. Kétségkívül a 4 kamrában is feltalálhatók, csakhogy vakolat födi. Mint említve volt, az arénából ajtónyilások vezettek az egyes kamrákba. Szélességük 45-—60 cm. között változik. A küszöbkövek, melyek egy helyütt sem hiányzanak, az arena felé ütközővel vannak ellátva, tehát az ajtószárnyak csak befelé nyílhattak. Dupla ajtószárnya volt mindegyik nyilasnak, a mint azt minden egyes küszöb két végén látható kerek lyukak, az ajtócsapok ágyai, bizonyítják. Külön ajtófelek nem voltak, hanem a podium isodomum-rakatának szélső koczkái pótolták, oly formán, hogy a küszöb ütközőjének megfelelőleg léczszerü kiugrást képeztek. E tekintetben a 2 kamra (4. ábra) sem tesz kivételt. Az eddig mondottak telje­sen reá is illenek. A mi leginkább jellemzi, hogy hátfalát ugyancsak egy ajtónyilás töri át. Nemcsak küszöbköve, hanem a külön mészkőből faragott ajtófelei is eredeti helyükön lévén, a nyilas szélességét úgy lenn, mint fönn megmérhetjük. Felül 1 '90, alul ellenben csak 1*1-1 méter széles. Aligha lehetett ez így eredeti­leg; a különbözet nyilván úgy állott elő, hogy az ajtófelek felső részei az idők folyamán a szomszédos falak süppedése következtében széthajoltak. A küszöbkő szerkezete itt is dupla ajtószárnyak létezésére mutat, a melyek kifelé, azaz az épület külső kerülete felé nyiltak. Másrészt az ajtófelek világos nyomait tünte­tik föl az elzárás módjának. Nem történt az, mint rendesen merőlegesen a küszöbkőbe alátolt reteszszel, hanem vízszintes fa- vagy vasrúd segélyével, me­lyet az ajtófelek két oldalán látható lyukakba egy bevágáson át kívülről szorítót-

Next

/
Oldalképek
Tartalom