Budapest Régiségei 3. (1891)

Kuzsinszky Bálint: Az aquincumi amphitheatrum ; Függelékül: két lakóház az 1890 és részben 1891-ki papföldi ásatások 81-139

100 ványai még ma is világosan látszanak. Az általa elzárt folyosó szélessége átlag i méter. Kapunk e kettős beosztásának megfelelőleg, az arena felé kettős ajtó nyomai maradtak fenn. Mint a még in situ fekvő küszöbkövek mutatják, úgy a széles kapualj, mint a szűk folyosó külön-külön el volt zárható, még pedig az előbbi dupla szárnyú ajtóval, az utóbbi csak egyszerűvel. Világos, hogy e berendezésnek csak az lehetett értelme, hogy az arena akkor is hozzá legyen férhető, midőn a széles kapubejárat zárva volt, akár azért, mert a játékok már megkezdődtek, akár pedig, mivel felnyitása egyéb nehézségekbe ütközött. Hasonló berendezésre látszanak a carnuntumi amphitheatrum keleti kapujának romjai is mutatni. Csakhogy itt a nyugotinál szintén jóval szélesebb keleti kapuköz mindkét oldalán egy-egy válaszfal nyomai tűnnek szembe. A mint a keleti kapu, úgy a nyugoti is önként érthetőleg el volt zárható. A kapu egész szélességét átfogó küszöbkő a podium vonalában még eredeti helyén fekszik ; szerkezete kettős ajtószárnyakat tételez fel. Különben mindkét kapunál az ajtószárnyak praktikus szempontból kifelé nyiltak. A befelé fordulásnak a küszöbök belső szélén kiemelkedő ütköző állotta útját. Arra nézve, hogy a kapuközök kifelé is el lettek volna látva ajtókkal, hiányzik minden nyom. Föl sem teszszük, hogy léteztek. A kapuk berendezésének további részeit, nevezetesen a még constatálható lépcsőzeték leírását ezúttal mellőzzük ; szó lesz róluk, midőn a nézőhely följáratait tárgyaljuk. Még sem mehetünk tovább, a nélkül, hogy a kapuk falainak decorativ kiállításáról — ha ugyan annak nevezhetjük — röviden meg ne emlékezzünk. A mennyire a fenmaradt nyomok után következtetni lehet, az oldalfalak s bizonyára ép oly kevéssé a boltozat — nem voltak bevakolva s így természetesen festve sem lehettek. Úgy volt hagyva a maga természetes eredetiségében a falak felülete, csupán az egyes kövek közti rések helyén volt a vakolat átsimítva, mint azt még ma is a keleti kapu déli falán alkalmunk van látni. A csinosítás e neme opus rusticum neve alatt ismeretes. Egészen méltó épületünk barbár kiviteléhez. Azért teljesen dísztelenül még sem állottak a falak. A keleti kapu balfelőli oldalfalán a külső saroktól y^t méternyire egy 64 cm. széles, 73 cm. magas s félkörben 46 cméternyire bemélyedő fülke ötlik szemünkbe. Hátfalán még megmaradtak a gondos vakolat (opus albarium) maradványai. Kétségkívül valamely istenség szobrának elhelyezésére szolgált. A túlsó oldalon hiába keressük hasonló fülke nyomait. A szűk folyosóban, a merre a jobboldali fal nézett, úgy sem lehetett volna igen helyén. A két sorban látható lyukak benne, a melyek