Budapest Régiségei 3. (1891)

Gömöri Havas Sándor: Budapest multja és a királyi várak Ó-Budán 3-40

nél találjuk az «Eczel» gyökszót: Eczeldorf, Eczelrode, Ezelwang, Ezelkirchen, Eczelberg stb. Eczelburgot csak egyet tudunk, a mienket, melyről most szólunk. Ezeket semmikép nem hozhatjuk Acincóval atyafiságba, sőt még keresztapaságra sem hívhatjuk föl, mivel mind helyre, mind pedig időre nézve mindezen « Eczel »-ek a hajdani római coloniától nagyon távol estek, és erről e helyek alapítói bizonyosan nem tudtak semmit. De Attiláról igenis tudtak, és azt tartom, hogy akkor térünk a helyes útra, ha Eczelburgot, egy Eczel nevű személytől származtatjuk le; mert maga Salamon is beismeri hogy «mint személynevek az Eczel gyökű német szavak nagy családot képeznek». Tehát egy Eczel nevű ember bírta e burgot — e régi várat; lakott benne hosszabb vagy rövidebb ideig, és ettől kapta az Eczelburg nevet. Kiváló s nagyhírű embernek kellett lennie, kinek neve elválaszthatlanúl forrt össze ez ős teleppel, és ugyané helyen másfélezer éven át megmaradt emléké a mai napig. Volt-e ily nevű hős, király vagy vezér a gót, osztrogót, gepida, duringi, rugi, herul, longobard és más német törzs élén, kik Attilával vagy az avarokkal jöttek volt ide, és különösen a hazánkbeli közép Dunát, tehát a régi Acincót is tartották megszállva? Ilyent nem ismerünk, ilyenről hallgat a történelem. Említett régi krónistáink a hun királyt Attilának Etelének és Ethelának írják. Thúróczy határozottan mondja, hogy Attilának magyarul Etele a neve. A németek Attilát Eczelnek hívták ; régi krónistáik így írják ezt állhatatosan, kivételesen olvassuk az Eczilt, és egyszer «burggal» kapcsblatban Echult vagy Eczilnt. Minden nép a tulajdonneveket saját szája íze szerint idomítja és ejti ki, alig van például oly keresztnév, melynek eredeti kiejtése a különböző nyelvekben megmaradt, vagy azonos volna. Kétségünk támadhat az iránt, vájjon az eredeti hun név Attila vagy Etele volt-e? Kézai Simon Ethelának írja, szerinte a magyarok a Don folyót Ethulnek nevezték, ugyanezt állította Desericius szerint a Julianus nevű szerzetes, ki a magyarokat egy Ethil nevű nagy folyó mellett találta. Etel tehát az ős magyar nyelvben nagy folyót vagy vizet jelentett, és Fessier következtetése, ki Constantinus Atel-közét, t. i. a Bug és Szereth folyók közötti területet Etelköznek magyarázza, nem alaptalan és lehet, hogy a hun király neve is, a földnek egy nagy részét ellenállhatlan erővel hasító nagy folyót jelent. Mindez arra vall, hogy a régi magyaroknál már meg volt az Ethela, Etele, Etul és Eczil név, mielőtt azt a németek használatba vehették volna; és valószínű az is, hogy Priscus Rhetor, ki a hun király udvarán hosszabb ideig tartózkodott és első írt róla, a görög írók módjára, kik az idegen neveket görög hangzásúakká változtatják át, Eteléből Attilát csinált, és ugyané nevet használták mindazok, a kik róla későbben írtak. ..'.:.' Budapest Régiségei. III. . • 2