Budapest Régiségei 2. (1890)

Kuzsinszky Bálint: Az aquincumi ásatások, 1881-1884 és 1889 ; Függelék: az ásatások területén talált érmek leirása 75-160

91 (d), mely körülbelül a tér közepén emelkedik. Kétségkívül valamely szobor talapzatának maradványa, még pedig mint méretei bizonyítják (hossza 3 m., szélessége i*9 m.), a rajta álló szobor minden valószínűség szerint lovas alakot ábrázolt. Magából e szoborból azonban e helyen, legalább tudtommal, nem került egy darab sem napvilágra. Vitruvius meghagyása szerint, melyet az építésről írt könyvében olvasunk (V. 1.), a római piacz alakja legyen hosszúkás négyszögű. Piaczunk (2. ábra) tényleg ilyen. Hossztengelye, mely észak-déli irányba esik, 43 m., ellenben széles2. A vásárpiacz alaprajza. sége 25*5 m. Az arány is tehát, mely Vitruvius szerint 3 : 2, körülbelül meg van tartva. E négyszög mind a négy oldala be volt építve. Egymás mellé épült bolthelyiségek sora zárta körül. Legszánandóbb állapotban maradt reánk a nyugoti oldal. Eltekintve a zárófal egy csekély töredékétől, úgyszólván semmi sincs, a mi az egykor itt állott bolthelyiségékre utalna. Közel esvén az országúthoz, nem csoda, ha a szomszédos Ó-Buda lakói első sorban a hozzá közelebb eső épületrészeket rombolták le s az anyagot elszállították. Szerencsére azonban annyival jobb fentartású a túlsó keleti fél, úgy hogy 12*