Budapest Régiségei 2. (1890)

Kuzsinszky Bálint: Az aquincumi ásatások, 1881-1884 és 1889 ; Függelék: az ásatások területén talált érmek leirása 75-160

82 nyugoti C utcza, egész szélességében ismeretes, ellenben a másik keletre fekvőnek a Duna felé eső oldalából még alig van valami felásva. Végül az utolsó F utcza az£utczából indul ki s dél felé halad körülbelül azon pontig, hol áz ásatások területe véget ér. Utczáink mindegyikén még az egykori kövezet kisebb-nagyobb maradványait láthatjuk. A legtöbb az A utcza mentén maradt fenn belőle. (L. a III. fejezethez iktatott 13. sz. fametszetű képet.) Túlnyomó részben nagyobb, szabálytalan alakú mészkőlapokból áll, a melyek ritkán illenek pontosan egymásba. A réseket kisebb lapok töltik ki. Képzelhető, mily kevéssé kényelmes lehetett az ily kövezet. A rómait ez azért nem igen boszanthatta. Utczait első sorban ő a köztisztaság érdekében kövezte ki. Ugyanezért nincs egy utczánk sem, mely alatt ne menne egy vagy két csatorna. Ezeken vezettetett el úgy az utczák, mint a házak mindennemű szennyes folyadéka. A legtekintélyesebb csatorna (cloaca), mely eddig a Papföldön napfényre került, az E utcza kövezete alatt ment. Legnagyobb szélessége 60 cm., de a mi feltűnő, e szélességet csak azon pontig tartja meg, míg a D utcza csatornájával egyesül. Azontúl kelet felé 45 cm.-re szűkül. A nyugoti felében összegyülemlett víz bajosan vehette tehát erre útját. A lejtmérezés tényleg ki is derítette, hogy a D csatorna talajának legmagasabb pontja h helyen van s innen mindkét ellentétes irányban lejt. Úgy kellett e szerint lenni, hogy a víz azon részének, mely a csatorna nyugoti felében gyűlt össze, ugyancsak nyugot felé volt a lefolyása s csak kerülő úton juthatott a Dunába. A B utcza mindkét csatornája egyenletes lejtősséggel halad a Duna irányába. Ezek voltak a főcsatornák. A többi utcza csatornái, melyek észak-déli irányt követnek, közvetlen összeköttetésben vannak velők. így az A utcza csatornája, mely kelet felől szegélyzi, a B utcza északi csatornájába szakad. Szintúgy a D utczának felső csatornája, mely a nagy fürdő (III) déli oldalához épült laconicum észak-keleti sarkából indul ki. A másik dél-keleti sarkából kivezető csatorna délnek megy s az E utczáéval egyesül. A C utcza csatornái, melyek egyike keleti, másika nyugoti oldalán fut, még nincsenek ugyan egész hosszúságukban felásva, de mint a lejtmérezés adatai mutatják, a víz mindkettőben dél felé, az E utcza csatornájába nyert lefolyást. A mi végül az F szűk utcza csatornáját illeti, arról ma legfölebb annyit mondhatunk, hogy létezik. Midőn e tájon 1887-ben az ásatások folytak, a kövezet szintjénél mélyebbre nem hatolt a csákány. Tekintve az utcza szűk voltát, valószínűnek tetszett, hogy csatornája sincs. Pedig, a mint az E utcza csatornája később kiborult, előtűnt torkolata (/?).• Lejtmérezési adatok hiányában természet szerint bajos volna megmondani, tényleg erre is volt-e az esése, avagy az ellenkező irányban.