Budapest Régiségei 2. (1890)

Hampel József: A papföldi közfürdő 51-74

állított. Baj, hogy ez emléken az utolsó sor, mely a consulok neveivel a kő fölállítója dátumát tüntette föl, hiányzik és így ismeretlen, hogy mikor élt Pompejus Faustus, csak azt tudhatjuk, hogy akkor állította az oltárokat, mikor Aquincum már colonia volt, tehát legkorábban a második, Kr. u. század végső éveiben. A másik föliratos emlék, különösen az aquincumi chronologia szempontjából érdekes. A 12 soros fölirat így szól : FORTVNAE AVG Fortunœ Aug(ustœ) SACR sacr(um) C • VAL • VALENTIN C(ajus) Val(erius) Valentin(us) || VIR • ET • C • IVL • VI H Vir et C(ajus) Julius ViCTORINVS ET P. ctorinus et P(ublius) PETRONIVS CLE Petronius Cle MENS'AEDILICI-DE mens sedilici de CC MVN AQARAM c(uriones) mun(icipii) Aqu(inci) aram EX VOTO POSVER ex voto posuer(unt) III IDVS SEPTEMBR || idus septembr(es) FALCONE • TCLARO Falcone et Claro COS co(n) s(ulibus) A föliratból értesülünk .arról, hogy az egyik aquincumi duovir és két tanácsbeli, a ki előbb Aquincumban gedilisi hivatalt viselt, 193. September hó 1 i-én Fortunának oltárt állítottak. Látni való, hogy ez időben Aquincum még municipium volt, akkor tehát még nem történt volt meg colonia rangjára való emeltetése, amit Septimius Severusnak köszönhetett. Ez a császár csak pár hónappal előbb, június i-én lőn császár, a pannóniai sereg tette azzá Carnuntumban, valószínűleg az aquincumi legio is. ott volt föl magasztaltatásánál párthívei közt. Nyilván ezért nyerte a legio II. adjutrix a Severiana melléknevet, a város pedig a coloniai rangot. Föliratunk tehát annyiban érdekes, hogy ez a helytörténeti érdekes esemény csak September 1 i-ike után következhetett be. Ezt az oltárt eredetileg aligha a fürdőépület frigidariumában állították föl. Nem volt beépítve, mint az előbb említett föliratos ara; csak azt hihetjük, hogy közeli vagy távolabbi helyről hordták ide. Ha úgy van, akkor alighanem az amphitheatrum nyugoti bejárása melletti Fortuna Nemesis templomából való. Végül említjük még a 48 db. érmet, melyekből a rómaiak Trajanus császártól Probusig terjednek.