Budapest Régiségei 2. (1890)

Hampel József: A papföldi közfürdő 51-74

6 9 második század legvégén vagy a következő században. Föltehető, hogy e kő csak néhány nemzedékkel utóbb, a mikor a nagytekintélyű asdilis és főczéh­mester Cl. Pompejus emléke már teljesen feledésbe ment, jutott arra a dicstelen szerepre, hogy a fürdőépület kibővítésénél hasznos anyagúi szol­gáljon. E szerint tehát a fürdőépület kibővítésének és átidomításának legkorábbi időpontja a második század közepe lehetett és későbbi sorsára nézve csak any­nyi a valószínűség, hogy a harmadik században Probus császár korában még állott, mert a legkésőbbi antik érem, melyet a romokban leltünk, e császár­tól való. Mikor szűnt meg közhasználatban lenni, époly kevés valószínű­séggel mondható, mint az, hogy Aquincumban átalában mikor szűnt meg az antik élet. Ameddig ez a közfürdő volt az egyedüli épület ezen a papföldi tájon, melyet ismertünk, addig kérdés lehetett, vájjon polgári vagy katonai fürdőnek tekintendő-e. Az utóbbi évtizedben szorgalmasan folytak e környéken az ásatá­sok, csupa polgári épület tűnt elé, világossá vált tehát, hogy a szent­endrei út és a Duna partja közötti tér ager aquincensis, és nem territórium legionis volt. A fürdő ezen jellegét tehát az a négy római légiói tégla sem döntheti meg, melyet elvétve a sok százra menő és gondosan megvizsgált jelzés nélküli tégla között találtunk. Hármat közülök, mely az ismeretes leg. ii. adj. féle bélyeg ugyanannyi változata, föltüntet az ide zárt képes tábla (.12—14. szám). Nyomatékkal bírhat végre az a körülmény, hogy a két föliratos emlék, melyet a romokból kiástunk, szintén nem katonai, de városi egyénektől szár­mazik. VI. A leletek * Hogyha meggondoljuk, hogy nem váratlan és rögtönös elemi csapás vetett véget ez épületnek, de túlnyomólag lassú rombolás által ment tönkre: már eleve sem lehetett gazdag leleteket reményleni az ásatástól. Ha voltak a felhagyott fürdőépületben itt-ott értékesebb kincsek, bizonyára magukkal vitték, kik a.falak lebontásakor a köveket és egyéb az épületekkel összefüggő használható anyagokat elhordották. —• A rombolók nem csak a vízvezetéki ólomcsöveket szedték ki, de a vasszögeket is kihúzták és a bronz-részleteket, a hol voltak (ajtósark, ablak, kilincs, kapudísz stb.), mind elvitték. .•••_• A nagy fürdőtől délre eső kisebb épületben mégis maradt véletlenségből * A leletek rövid ismertetése az ide csatolt két képes tábla kíséretében megjelent az Arch. Ért/ 1882. évi kötet 60—64. lapjain.

Next

/
Oldalképek
Tartalom