Budapest Régiségei 2. (1890)

Hampel József: A papföldi közfürdő 51-74

58 tömb most is megvan és világos képet nyújt arról, hogy minő gonddal volt ez a terra^o mészből,, kőporból és tégladarabokból a legerősebb talapzattá összetömörítve; két réteget lehet megkülönböztetni, az alsó vastagabb és durvább, a felső sekélyebb és fölülete finomra ki van csiszolva. E vastag réteg nehezen bocsájtotta át az alsó meleget, de sokáig és egyenletesen tartotta meg hőfokát. A talapzat megtámasztására több helyütt trachytoszlopok vannak használva, így az F terem félkörű kihajlásában és a H teremben ; sokszor még épségben találtuk és a H terem keleti szélén és déli oldalának közepén egész csoportok eredeti épségben állanak. Ezeken a pillér fejét is trachyt lap képezi és négy-négy ily lapot nagyobb négyszöglap födött, melyen azután a vastag terrazzo burkolat nyugszik. ' - . így volt ezekben a termekben a lebegő padló megalkotva, mely alá vezették a meleg levegőt. Az alsó földalatti fűtéshez hozzájárultak a falak hosszában vonuló üres téglacsövek melegvezető csatornái ; az idezárt rajz (1. a 70. lapon közölt tárgyak között 7. sz. a.) bemutatja egy ilyen téglacső sajátszerű szerkezetét. Jellemző rajta az oldalnyilás, mely a meleg levegőnek több irányú terjedését tette lehetővé és azon oldalán, mely a terem felé fordult, megvannak a vonalas mélyedések, melyek arra valók, hogy a falburkolat erősen megtapadjon rajtok. A langyos terem (F) félkörű toldalékába meleg fürdésre szolgáló kádakat lehetett helyezni. Az F terem melegét földalatti csatornanyilásokon át a G és H terem alfűtéséből kapta, a mely termekkel azonkívül alsó nyilasok (h) kötötték össze. Melléktermében (G) magasabb fokra szokott a meleg szállani, mert ennek déli oldalán fűtőkemencze (7) állott, melynek, maradványai most is szemlélhetők. Ennél ép úgy mint a fürdő más két kemenczéjénél (S és é) erős trachytlapokból volt a fűtő csatorna megalkotva, megvan mindkét oldalából egy-egy széjjel hulló trachytfal, megmaradt a felső födőlap és az alsó trachyt béllésből is maradt egy jókora tábla; mindannyin az erős tüzelés hatása észlelhető. Valamikor e kemencze több teremnek adott meleget ; a G szoba hypocausisából valamikor csatornanyilás átvezetett a E kamara alá; ez ívhajlásra épített csatornát befalazva találtuk. Itt tehát oly jelenséget tapasztalunk, mely mutatja, hogy a fürdőépület építészeti beosztásában változások történtek. Más ily jelenség az F terem apsisfalának kettős volta. Erre talán a leghelyesebb magyarázat, hogy ezt a félkört a fürdőépület bővítésekor megnagyobbították s ez talán ugyanakkor történt, mikor a szomszéd nagy teremmel H bővítették az egész telepet. Ezen három osztályú négyszög terem (H) rendeltetése iránt fekvése a termek sorának végén és a két oldalszárnya déli szélén még fönlévő fűtőcsatorna nem