Budapest Régiségei 2. (1890)

Gömöri Havas Sándor: Az ó-budai Fehéregyház 3-50

J7 csontváz éjszakról délre volt fektetve, mi azok nem keresztyén volta mellett tanúskodik, lehettek ezek vagy római vagy barbár (népvándorlási korban) ide temetve, de mivel a keresztyén törvény tiltott holttest fölött templomot építeni, világos, hogy e hét csontvázra az egyház építésénél nem akadtak, hisz itt alapzati ásásra nem is volt szükség. «A zárda keletkezését, valamint egész elrendezése, úgy az egész területén talált részletek, kivált sok boltgerincz alakzása után a XIV. század dereka körül tehetjük.» Azután leírván és magyarázván a templom és a zárda helyiségeit, arra nézve, hogy miféle szerzetnek temploma és zárdája volt ez? idézi Némethy Lajos, Czobor III. évi «Egyházművészeti lapjában» közzétett véleményét, ki azt az elősorolt okmányok alapján az ó-budai hajdani Clarissa-apáczákénak mondja. Erre nézve van ugyan Henszlmannak egy nehézsége, t. i. az, hogy a Clarissák zárdája 1334-ben Róbert Károly alatt már állott, és mégsem említtetik Nagy Lajos 13^-ik évi metalisában, holott a határvonal valószínűleg azon magaslat alatt futott, melyen a zárda állott ; mind a mellett maga Henszlmann is azon véleményben van, hogy ez apáczák kolostora volt; arra vall «egész habitusa, a nem