Budapest Régiségei 2. (1890)

Gömöri Havas Sándor: Az ó-budai Fehéregyház 3-50

30 lemenő, és az esztergomi országúiba szakadó útnak. Ez az út és a Radl-malom a Fehéregyház fekvésére egyedül döntő, ennek másutt nincs helye, mint a melyet ép megjelöltem. í ç 24-ben a beállott villongások következtében volt ismét egy határjárás, de II. Lajosnak erről szóló okirata egyszerűen megújítja, illetőleg helyreigazítja az 13 5 5-dik évi állapotokat, és a dolog lényegére nézve semmi újat nem tartalmaz. Corvin Mátyásnak IV. Sixtus pápához a 3. sz. alatt idézett levele mondja, hogy a Fehéregyház a királyi palotától alig egy mérföldnyire van távol. Ezzel se megyünk semmire; nem tudjuk, hogy mekkora, hány lépés vagy öl volt az a mérföld, de ha tudnók is, az «alig» szó merőben bizonytalanná teszi a tájékozást. Azután Romer Flóris, kivel 1884-ben vizsgálódásaim eredményét közöltem, figyelmeztetett a Mommsen Corpus Inscriptionum III. kötetében 3518., 3556- és 3 5 58. számú, a Fehéregyház fekvésére vonatkozó föliratokra, melyeket Justinianus Franciscus velenczei főrangú katona és «Orator Venetorum ad Regem Hungáriáé» a XV. században itt gyűjtött, és a melyekben a Fehéregyház Budától kétezer lépésnyire távol, bizonyos folyóvíz fölött pedig kétszáz lépésnyire állónak mondatik. Kérdés : hogy Budának melyik pontjától kezdjük mérni a távolságot? A föliratok Budát, nem pedig Ó-Budát említvén, mely elnevezés Zsigmond és Mátyás király idejében már igen határozottan lett megkülönböztetve, a kétezer lépést először Budának régi külső várfalától kezdtem bejárni, onnét, hol a Zugligetbe menő vasút éjszaki irányát derékszögben nyugatira változtatja ismét; a kétezer lépés az újlaki templom előtt ért véget. Azután elkezdtem a bejárást a határutczától, mely az előbbi Budát Ó-Budától választotta; ekkor kétezer lépéssel az óbudai téglagyár déli oldalára jutottam, tehát oda, hol a Fehéregyháznak a metalis szerint is állnia kellett. Én azonban ezen Mommsen-féle adatokra nem adok semmit, mert én csak föltevésképen vettem kiinduló pont gyanánt a határutczát; azt, hogy meddig terjedt ez oldalon Buda területe a XV. században ? egyáltalában nem tudom, föltevésekkel pedig nem szoktam bizonyítani akarni semmit. Véleményemtől eltérőleg, mely szerint a Fehéregyházat a kisczelli magaslat közelében •— akkor még nem mondhattam határozottabban, hogy hol — kell keresnünk, Tholth Titus budai ügyvéd úr mindjárt kezdetben azt vitatta, hogy a Fehéregyház épen a Radl-malom fölött állott, és reá mutatott egy falazat alapjaira, melyek a szemközt lévő szőlőben még megvannak. Nézetének támogatására ugyanazon okmányokat idézi, melyekkel Érdy és követői azt bizonyítgatták, hogy Árpád a békásmegyeri malom tavánál, tehát a Radl-malomtól egy mér-