Budapest Régiségei 2. (1890)

Gömöri Havas Sándor: Az ó-budai Fehéregyház 3-50

_i6_ galmakban, és a keletkezett új dynastiák köreiben feledésbe ment. Geréb László budai prépost a király nagybátyja, és Thuróczy János itélőmester, az ekkor megjelent két krónika szerkesztői pedig csak a régiebb följegyzéseket irt£k at, vagy kivonatokat készítettek és kihagyták belőlük azt, minek nem tulajdonítottak jelentőséget. Ha «Mátyás korában örömestebb vitték volna vissza Árpádra és Szent Istvánra a Fehéregyház alapítását», miért nem tették? Mátyás király IV. Sixtus pápához irt 3. alatt idézett levelében nem említi ugyan Szent Istvánt, de határozottan mondja, hogy «a Fehéregyház minden más templomnál előbb a megtérülés kezdetén lőn alapítva», tehát a király maga vezeti Szent István korára vissza az alapítást. Mindezek után azt hiszem, hogy Anonymusnak az Árpád temetési helyéről szóló tudósítását jó lélekkel fogadhatjuk el valónak és hitelesnek. Ha az olvasó e véleményem támogatására fölhozott fejtegetéseimet megsokalta, szolgáljon mentségemül az, hogy igazságot akartam szolgáltatni Ó-Buda legrégibb történetírójának, kitől azt Budapest főváros mostani történetírója megtagadta; tartozni véltem azzal a főváros közönségének, hogy kimutassam határozatának történelmi alaposságát, de tartoztam vele magamnak is, hogy igazoljam, mikép nem hanyatthomlok, hanem érett megfontolással láttam a munkához, mely reám szállott, és a melynek kezdetén sejtelmem sem volt arról, hogy az reám nézve kellemetlenné, hogy ne mondjam hálátlanná is fog válhatni. Most munkálkodásom eredményéről beszámolandó, ezt a következőkbe foglalom össze. Mint már említem, a fő, sőt úgy szólván az egyedüli okmány, mely a Fehéregyház meghatározására biztosan vezet, I. (Nagy) Lajos királynak 13 5 5-ben kelt, s a 6. szám alatt közölt határjárása, melyre az adott okot, hogy egyfelől az ó-budai királyi várnagy és polgárság, másfelől pedig a budai főegyház között dúlt villongások megszüntetése kedvéért a király a budai prépostság ó-budai birtokainak egy részét saját birtokába vette át, és ezért az egyháznak cserébe adott más birtokokat Somogymegyében ; a határjárás tehát akkor pontosan megjelölte a királynak jutott, és az egyháznál megmaradt birtokrészeket. A határjárás eredménye nagyjából az ide mellékelt átnézeti térképen van kitüntetve. A királynak jutott rész vörös vonallal van befogva. Ennek megjelölése csak nagyjából történhetett meg, minden egyes métát, vagyis határjelzőt nem lehetett pontosan kitűzni, mivel az oklevélben fölsorolt régi helynevek, mint Topsa földe, Uzaház hegye, Monyorós hegye, Örs puszta, Tebes ere, Fenőmál stb. már nincsenek meg ; a régi magyar lakosság eltűntével, a határbeli dűlők új nevet kaptak, melyekről a régiekre nem ismerhetünk. Ez azonban a fennforgó kérdés megoldására nézve nem akadály, mivel a Fehéregyházat körül