Budapest Régiségei 2. (1890)

Kuzsinszky Bálint: Az aquincumi ásatások, 1881-1884 és 1889 ; Függelék: az ásatások területén talált érmek leirása 75-160

t'4û b) Háromlángú mécses. Egyik orra letörött. Hossza 82 mm. c) Kétlángú mécses (V. 2. ábra). Csupán egyik oldala részben csonka. Két béltartó nyúlványa ép, mindegyik előtt ott találjuk a két kis lyukat, felső lapja közepén pedig a nagyobb kerek nyilast, a melyen az olajat beöntötték. Pon­tok és az utóbbi nyílás mindkét oldalán egy-egy három levelű lóhere (?) díszítik., d) Pa egylángú mécsesek alakra többé-kevésbé egymással megegyeznek. Csakis azokat említem fel tehát, melyek vagy domborművekkel ékesítve van­nak, vagy pedig a készítő bélyegével találkozunk fenekükön. Az előbbiek közé VI. Agyagmécses mintái. tartozik az V. 3. mécses felső lapja. Közepéből elég sikerült vígjátéki mask emel­kedik ki. Ugyancsak ezen előállítást találjuk egy másik mécsesen is. Egy har­madik mécsest az olajöntő nyílás felett női fej díszít. Fenekén a készítő neve FAB1 (Fabius) olvasható. A mi a többi mécsesek készítőit illeti, a következő nevekkel találkozunk. Hármon FORTIS áll, kettőn Sextus, és pedig SEXTI és /XTI alakban. A többi nevek, minők CRESCE (Crescens), VITAI/(Vitá­lis), ATIMETI (Atimetus) és STROB (Strobilus) csak egy-egy példányon for­dulnak elő. e) A mécsesek közé sorozhatjuk végül V. 4. sz. edényt is. Mindenesetre a mécses legprimitivebb formájával van dolgunk benne.

Next

/
Oldalképek
Tartalom