Budapest Régiségei 2. (1890)

Kuzsinszky Bálint: Az aquincumi ásatások, 1881-1884 és 1889 ; Függelék: az ásatások területén talált érmek leirása 75-160

ij6 RES AT y (Resatu(s fecit). Edényeink harmadik faját képezik az ólommázasok. Ezek töredékei arány­lag a légritkábbak. A meglevő 8 db. közül egy sötétzöld színű s kiálló bütykök díszítik; kettő sötétbarna: az egyik kisebb füles csésze töredéke, pereme alatt négyszögekre osztott szalag vonul, de csak az átlók s az oldalvonalak vannak felrakva, a metszési pontokon bütykök állanak ki ; a másikat három domború szőllőlevél díszíti. Négy darab szürkésfekete, párhuzamos vonalak, továbbá fél­körök és bütykök képezik a diszítményt. Az utolsó, barna mázas töredék raj­zát IV. 2. ábra alatt mutatjuk be. Hossza: 95 mm. 2. Mindezeket azonban úgy számra, mint a kivitel tökéletessége szem­pontjából felülmúlják az ú. n. terra sigillata-iöredékek. Java részök kétségkívül Olaszországból került hozzánk. Kétfélék : felületök vagy diszítve van, vagy sima. A mi az előbbieket illeti, a diszítményeket rendszerint figurális dombor­művek képezik. Az egyetlen kivételt e részben egy több darabra tört, de azért összeállítható edény teszi. Gömbalakú hasa a szájnyílásnál keskenyebb lábon nyugszik. Magassága 140 mm. Felületét egymást keresztben metsző vonalak háromszögekre és négszögekre osztják. Úgy e határvonalak, mint a mezőkben látható hosszúkás négyszögű vonalcsoportok azon benyomást teszik ránk, mintha valamely éles eszközzel metszették volna ki a még puha agyagban. A domborműves edénytöredékek legkedvesebb előállításai közé a vadász­jelenetek, kétségkívül az amphitheatrum állathajszáíra emlékeztető képek tar­toztak. Egyike a legszebb e nemű emlékeknek a IV. j. ábra alatt bemutatott edénytöredék. Szőllőlevelek és szőllőfürtök között jobbra szaladó róka díszíti. Egy másikon egymást űző medve, kutya és nyúl alakjai tűnnek szembe. Egy harmadik töredéken meg a körök sorát látjuk, a melyek közepét felváltva egy­egy virágbokréta és egy-egy állat alakja tölti be. Egyébként a többi előállítás­hoz is legszívesebben az amphitheatrum és a paleestra szolgáltatta a motívumo­kat, így két darabon egy-egy gladiátori alakkal találkozunk. Fejükön sisak, lábaik keresztbe vannak rakva, baljuk hátra nyújtva négyszögű sisakot tart. Nyilván ugyané kategóriába tartozik az a töredék is, mely jobbra rontó har­czost ábrázol. Jobbjában dárda, balja kerek paizsot fog. A paleestra életéből vett legnépszerűbb alak, úgy látszik, a discusvető volt. Két töredéken találko­zunk vele. Mindezen előállítások azért még korántsem merítik ki azon változa­tosságot, melyet terrasigillataink diszítés tekintetében felmutatnak. Hogy csak a figyelemre méltóbbak közül egy-kettőt említsek, ott látunk az egyik töredé­ken egy jobbra menő női alakot, a mint térdeire lecsúszott ruháját jobb kezével fölemeli. A IV. 4. ábra alatt bemutatott töredéken a korongba foglalt alak buzQ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom