Budapest Régiségei 2. (1890)

Kuzsinszky Bálint: Az aquincumi ásatások, 1881-1884 és 1889 ; Függelék: az ásatások területén talált érmek leirása 75-160

mint a caldarium vagy tepidarium, nem képezhette a fürdő részét. De azért külön önálló fürdőnek sem tekinthetjük. Ha az volna, úgy szükségkép föl kell hogy ismerjük benne a fürdő főrészeit: a frigidariumot, a tepidariumot és caldariumot. Mint azonban látni fogjuk, az egyes helyiségek úgy formája, mint berendezése egészen más, mint az, melyet az említett fürdőrészek mindenütt, a hol csak római fürdő napvilágra került, mutatnak. Miért tért volna el a római éppen ezen egynél a rendes sablontól ? Ugyanezen okból a női fürdőosztálynak sem tarthatjuk. A fürdő ismeretes alkatrészei ebben sem hiányozhattak, ha mindjárt kisebbek s tán kiállításra szegényebbek is voltak, mint a férfiak osztályában. Szerencsére a megfejtés nyitját megadja egy másik papföldi fürdőnk, mely a délkeleti épületcsoportban (1. a mellékleten IX. sz. a.) fekszik. A szentendrei út mentén levő nagy fürdőtől annyiban különbözik, hogy két külön, a férfiak és nők számára épült osztálylyal bír, de másrészt meg abban megegyezik vele, hogy szintén van egy toldaléképülete, mint amannak. Leírásában* részletesebben szóltam ezen, a fürdő keleti végéhez épült hosszúkás helyiségről s kimutatni igyekeztem, hogy az nem lehetett más, mint az ú. n. laconicum. Különálló, zárt helyiséget képez ugyanis, a mely úgy van elhelyezve és berendezve, hogy hőmérséklete a legmagasabb fokig legyen emelhető, az lévén a czélja, hogy a fokozott hőség könnyítsen a túlterhelt gyomron (cruditas) s új étvágyat gerjeszszen. Ezért a kik használni akarták, rendszerint föl sem keresték a fürdő többi meleg osztályait, hanem megizzadván száraz levegőjében (ássa sudatio), minden átmenet nélkül vehették a hideg fürdőt. A mi a nagy fürdő szóban forgó részét illeti, világos, hogy elkülönzött fekvésének csak úgy van értelme, ha rendeltetése azonos volt ama másik fürdő említett helyiségével. Szóval csak akkor, ha laconicumnak tartjuk, értjük meg mindenekelőtt, miért nem állott közvetlen összeköttetésben a fürdő caldariumával. Kérdés tehát, hol volt a bejárata? A mint az ideiktatott alaprajzból (21. ábra) kitetszik, épületünk tulajdonképen három részre oszlott s ezek közül, legalább a romok mai állapota után itélve, csak a két nyugotra eső állott egymással kapcsolatban ; a keletnek fekvő szélső helyiség egymagára állott. E szerint legalább is 'két bejáratnak kellett lenni. Az egyik, mely az 1 szobába vezetett, mindenesetre ott nyilt északkeleti sarkán (a), közvetlenül a D utczából. Utolsó maradványa egy erősen lekoptatott mészkőlap, mely .'Ugyan nem volt maga a küszöb, de annak része gyanánt szolgálhatott. A másik bejárat a beépített apsis mögött vezetett a nyugoti szélső 3 helyiségbe. A küszöb helyét (d) még némileg a fal négyszögű bevágása * L. A legújabb aquincumi ásatások III. fejezetét.