Budapest Régiségei 2. (1890)

Kuzsinszky Bálint: Az aquincumi ásatások, 1881-1884 és 1889 ; Függelék: az ásatások területén talált érmek leirása 75-160

mint a caldarium vagy tepidarium, nem képezhette a fürdő részét. De azért külön önálló fürdőnek sem tekinthetjük. Ha az volna, úgy szükségkép föl kell hogy ismerjük benne a fürdő főrészeit: a frigidariumot, a tepidariumot és caldariumot. Mint azonban látni fogjuk, az egyes helyiségek úgy formája, mint berendezése egészen más, mint az, melyet az említett fürdőrészek mindenütt, a hol csak római fürdő napvilágra került, mutatnak. Miért tért volna el a római éppen ezen egynél a rendes sablontól ? Ugyanezen okból a női fürdőosztálynak sem tart­hatjuk. A fürdő ismeretes alkatrészei ebben sem hiányozhattak, ha mindjárt kisebbek s tán kiállításra szegényebbek is voltak, mint a férfiak osztályában. Szerencsére a megfejtés nyitját megadja egy másik papföldi fürdőnk, mely a délkeleti épületcsoportban (1. a mellékleten IX. sz. a.) fekszik. A szentendrei út mentén levő nagy fürdőtől annyiban különbözik, hogy két külön, a férfiak és nők számára épült osztálylyal bír, de másrészt meg abban megegyezik vele, hogy szintén van egy toldaléképülete, mint amannak. Leírásában* részletesebben szól­tam ezen, a fürdő keleti végéhez épült hosszúkás helyiségről s kimutatni igye­keztem, hogy az nem lehetett más, mint az ú. n. laconicum. Különálló, zárt helyiséget képez ugyanis, a mely úgy van elhelyezve és berendezve, hogy hő­mérséklete a legmagasabb fokig legyen emelhető, az lévén a czélja, hogy a fokozott hőség könnyítsen a túlterhelt gyomron (cruditas) s új étvágyat gerjesz­szen. Ezért a kik használni akarták, rendszerint föl sem keresték a fürdő többi meleg osztályait, hanem megizzadván száraz levegőjében (ássa sudatio), minden átmenet nélkül vehették a hideg fürdőt. A mi a nagy fürdő szóban forgó részét illeti, világos, hogy elkülönzött fek­vésének csak úgy van értelme, ha rendeltetése azonos volt ama másik fürdő említett helyiségével. Szóval csak akkor, ha laconicumnak tartjuk, értjük meg mindenekelőtt, miért nem állott közvetlen összeköttetésben a fürdő caldariumá­val. Kérdés tehát, hol volt a bejárata? A mint az ideiktatott alaprajzból (21. ábra) kitetszik, épületünk tulajdon­képen három részre oszlott s ezek közül, legalább a romok mai állapota után itélve, csak a két nyugotra eső állott egymással kapcsolatban ; a keletnek fekvő szélső helyiség egymagára állott. E szerint legalább is 'két bejáratnak kellett lenni. Az egyik, mely az 1 szobába vezetett, mindenesetre ott nyilt északkeleti sarkán (a), közvetlenül a D utczából. Utolsó maradványa egy erősen lekopta­tott mészkőlap, mely .'Ugyan nem volt maga a küszöb, de annak része gyanánt szolgálhatott. A másik bejárat a beépített apsis mögött vezetett a nyugoti szélső 3 helyiségbe. A küszöb helyét (d) még némileg a fal négyszögű bevágása * L. A legújabb aquincumi ásatások III. fejezetét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom