Budapest Régiségei 1. (1889)

Gömöri Havas Sándor: Bevezetés : Ó-Buda = Aquincum : az 1880-1888-ik évi ásatások kezdete és lefolyása 3-37

27 egyház nyomozására kiküldött albizottmány eljárásáról számot adva, egyúttal saját vizsgálódásai eredményéül az I. Lajos királynak 13 5 5-ben kelt határjáró oklevelét, valamint Perényi Imre nádornak az ó-budaiakhoz 1^10-ben intézett parancsát, több más okmány idézésével együtt bemutatván, azon véleményét terjeszté elő, hogy ezen bizonyítékok alapján a Fehéregyházat a mai Kis-Czell helyén, vagy ennek közelében kell keresni, mivel különösen az említett határjárás helyrajzi adatai kétségbe vonhatatlanúl ide vezetnek. A bizottmány pedig egyelőre örvendetes tudomásul véve az értesítést elhatározta, hogy az a tudományos világ hozzászólhatása és megfontolás kedvéért szokszorosíttassék és osztassék szét. Oly czélból, hogy az ügy iránt oly melegen érdeklődő közönségnek módjában álljon vizsgálódásaim értéke felől itélni, azokat egy tüzetesebben szerkesztett értekezésbe foglaltan az orsz. régészeti és embertani társulat 1882-ik évi november hó 14-én tartott nyilvános ülésében előadtam; készíttettem hozzá külön helyrajzi és plastikai térképet, az értekezés pedig az Archaeologiai Értesítő 1882-ik évi folyamában megjelenvén, erről a fővárosi tanács 1883-ik évi január hó 1 i-én 00201/1882. vm. és május hó 11-én 23470/1883. vm. sz. a. kelt határozatai alapján 1000 darab lenyomatot készíttettem, melyek a fővárosi bizottsági tagok, a fővárosi tisztviselők, és az itt megjelenő összes magyar és német lapok, továbbá a képviselő- és főrendiház tagjai közt osztattak szét. 1883-ban az ásatásokat a papföldön Torma Károly a főváros költségén mintegy 2000 frt erejéig tovább folytatta; 1000 írt a Fehéregyház keresésére lőn föntartva. De a műemlékek orsz. bizottságának már január 2-án tartott ülésében Tormával egyetértőleg indítványoztam, hogy a miniszter úr az annyira fontos, és mindeddig föl nem fedezett castra stativa keresésére, melyre az amphitheatrum alatt nyugot-keleti irányban elvonuló emelkedés látszólag, a hajdani agger maradványa, különösen kinálkozott, azután az amphitheatrumi földművek tatarozására 500 frtnyi költségnek utalványozásására kéressék föl. Ez 1883-ik évi június hó 22-én 229. sz. alatti rendelettel meg is adatott, és az előre megjelölt helyen Torma az erődített tábornak egész nyugati oldalát, nevezetesen a porta praetoriát, a dél- és éjszak nyugati sarkok erődéinek alapfalait tárta föl és ezen fölfedezéssel Aquincum helyrajzi ismerete nagyot haladt: ezáltal a tudományos világban, oly sokáig eredménytelenül vitatott, történelmi és régészeti tekintetben fő fontosságú kérdés a leghatározottabb, minden időkre szóló megr oldást nyert. Csak azon kell sajnálkoznunk, hogy a castra stativa többi részei, nevezetesen a porta decumana, melynek közelében, a praetorium (a hadi főparancsnokság) bizonyosan szintén kőből rakott épületeinek állania kellett, föl 4*