Budapest Régiségei 1. (1889)

Gömöri Havas Sándor: Bevezetés : Ó-Buda = Aquincum : az 1880-1888-ik évi ásatások kezdete és lefolyása 3-37

19 később tüzetesen fogunk szólani. Most csak annak megemlítésére szorítkozunk, hogy a főváros, melynek úgyszólván minden történelmi műemlékei a századokon át folyt ellenséges dúlások és rablások következtében elpusztultak és örökre oda vesztek, a területén kiásott amphitheatrumban világra szóló műemléket nyert, minővel kevés európai város dicsekedhetik. Az osztrák-magyar monarchia terü­letén ez a harmadik,* mely a polaiéssalonai, eredeti szerkezetükben megmaradt amphitheatrumokkal az építkezés dísze tekintetében nem mérkőzhetik ugyan, de egész tisztára föltárt alapjában mégis arról tanúskodik, hogy az több ezer főnyi közönség befogadására alkalmas, és valóban nagyszerű építmény vala. És ebből tudjuk meg azt is, hogy a római birodalom legvégső szélén állott aquin­cumi népesség, valamint anyagi úgy szellemi műveltség dolgában Pannónia többi városait túlhaladta volt, a mennyiben ezek közül oly nevezetes, és a történelem­ben sokszor említett coloniák is mint Sabaria, Bregetio és Sirmium sem bírtak amphitheatrummal, melynek építési és fentartási föltételei természetesen csakis nagyobb népességű gazdag, és az akkori fogalmak szerint művelt városokban voltak meg. Ásás közben nagy mennyiségű régiségi tárgyak is kerültek elő ; Torma jelentése szerint 26 darab fölírattam tekintetben és Aquincum municipalis szer­kezetének ismeretére nézve fontos föliratos kő, 63 darab réz és ezüst érem, több érdekes kő, csont, vas, bronz, egy pár ezüst és feles számú keramikai tárgy, fal­festmények töredékei; az amphitheatrum nyugati kapuja mellett állott Nemesis szobrának feje és melldarabja, — mindezek a nemzeti múzeumnak adattak át. Mivel pedig a kormány részéről folyóvá tett költség az amphitheatrum föltárására lett fölhasználva, és a szintén kedvező eredménynyel, kecsegtető «papföld» átkutatására szükséges eszközökkel nem rendelkeztünk, folyamodtam a fővárosi tanácshoz, hogy a főváros tulajdonát képező papföldi ásatásokra a közgyűlésen 2000 frtnyi átalányt kieszközölni méltóztassék. E kérelemnek a közművelődés érdekeit mindenkor hathatósan előmozdító fővárosi tanács, Al­kér Gusztáv előadó tanácsnok ügybuzgó fellépése folytán helyt is adott, és a tanácsnak 1880. évi deczember 9-én 44852. sz. a. kelt határozatával arról érte­sültem, hogy a közgyűlés u. a. évi 686. számú határozatával a III. ker. kül­telkén folyamatba vett régészeti ásatásokra 2000 ,„frtnyi költséget szavazott meg. mely határozatát a belügyminiszter úr jóváhagyta. Ugyanez alkalom­mal pedig a főváros költségén eszközlendő régészeti ásatások intézésére és ellenőrzésére elnökletem alatt, Cselka Nándor, dr. Hunfalvy János, Kalmár Endre, Királyi Pál, br. Lipthay Béla és Zichy Antal bizottsági tagokból, vala­Legujabb értesülésünk szerint Carnuntumban (Petronell) is akadtak egy amphitheatrum nyomaira.

Next

/
Oldalképek
Tartalom